Népművészet

2021.06.26. 08:49

Újra megrendezik a szegedi papucs napját

Több mint száz táncos felvonulásával kezdődik el szombaton a szegedi papucs napja, amely célja népszerűsíteni a több mint ötszáz éves, páratlan lábbelit – tájékoztatta a Szegedi Papucsért Alapítvány az MTI-t.

Fotós: Rosta Tibor

A közlemény szerint

a Móra Ferenc Múzeumtól szombaton kora délután 13 szegedi és Szeged környéki tánccsoport százhúsz tagja vonul a Szent-Györgyi Albert Agóráig.

Ott kihirdetik az alapítvány, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza által a szegedi papucs készítésének újragondolására kiírt pályázat eredményeit. A legjobb pályamunkák és díjazott alkotások bekerültek a legújabb papucs kiállítás anyagába, melyen láthatóak lesznek Sallay Tibor kalocsai, uszódi, bácskai, bánáti papucsai, Ticzer Beáta Mária, a Népművészet Ifjú Mestere munkái, Fetter Ferencné, a népművészet mestere és okleveles papucshímzők munkái, az Attalai Zita tervezte új szegedi papucsok, valamint a ma még aktív papucskészítők lábbeliei.

A rendezvényhez szabadtéri vásár és az okleveles papucshímzők mesterségbemutatói kapcsolódnak, valamint a papucshoz kötődő pipacsos népművészeti és kézműves termékek is vásárolhatóak.

Az Agóra előadótermében konferenciát tartanak, melyen szó lesz a szegedi papucs imidzskampányáról, a lábbeli történetét vizsgáló kutatásokról és bemutatják az Így készül a szegedi papucs című filmet is.

A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza.

A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása.

1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester – az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből – Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János, Tuksa Gyula „készítményeit” az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be, aki „mélyen megilletődve” az önállósághoz hozzá is járult.

Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.

A szegedi papucsot nem csak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá.

A szegedi papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

Borítókép: érdeklődők a Páratlanok – A szegedi papucs története című kiállítás megnyitóján a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2017. április 21-én

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában