Tiszta Kárpátalja

2019.07.22. 10:28

Önkéntesek óvják a magyar emlékhelyeket

Három évvel ezelőtt indult útjára a program, amelynek résztvevői felvállalták a magyar vonatkozású emlékhelyek, várak, katonatemetők megtisztítását és karbantartását Kárpátalján.

Az öttagú csapat 10 kiemelt helyszínen tevékenykedik rendszeresen. Az egyik a Huszti vár. Idén ez volt az első helyszín, ahol beindultak a csapat motoros fűrészei és kaszái.

„Nemzetiségileg magyar vagyok. Fontosnak tartom, hogy a műemlékeink tiszták legyenek. Továbbá azt, hogy amit az őseink felépítettek, az megmaradjon. Hogy az unokáink, a gyermekeink tudjanak róla, hogy honnan is származunk”

– fogalmazott Orosz Attila, a Tiszta Kárpátalja Gondnoki Hálózat tagja az M1 aktuális csatorna Kárpát Expressz című műsorában.

A huszti vár közel fél évezredig Magyarország és Erdély egyik kapuja volt. Védte az országot a keletről érkező ellenségtől. Miután az erődítmény az 1800-as évek közepén leégett, senki sem törődött vele. Félő, hogy falai teljesen leomlanak. A Tiszta Kárpátalja csapata és a hozzájuk csatlakozó önkéntesek egyelőre annyit tehetnek, hogy kiirtják a bozótot és összeszedik a szemetet.

„Fontosnak tartom a magyarságunk identitásának erősítését Kárpátalján, s ezeknek az emlékműveknek a megőrzését, tisztántartását, hogy az ide érkező határon túli emberek lássák és érezzék át, hogy ez a magyarságuknak, a kultúrájuknak a bölcsője”

– mondta Pál Andrea, aki Beregszászról érkezett.

A Vereckei Honfoglalási Emlékművet látva is hevesebben ver a magyar ember szíve. Ennek a zarándokhelynek a környékét is rendszeresen gondozzák a Tiszta Kárpátalja tagjai.

„Úgy érzem, példát kell mutatnunk azzal, hogy mi rendet tartunk a magyarság, a kárpátaljai magyarság egyik legfontosabb emlékművénél. Lényeges, hogy a megmaradásnak a jelképe itt legyen” – hangsúlyozta Vass Szilárd, aki Beregrákosról csatlakozott a csapathoz.

A fiatalok az emlékmű és a kereszténységet jelképező oltárkő közvetlen környezetét is rendbe teszik. Kicserélik, vagy visszabetonozzák a kilazult köveket. Az elöregedett koszorúkat eltávolítják,

a nemzetiszínű szalagok viszont nem a kukában végzik, ezeket gondos kezek lefejtik a koszorúkról és a kopjafákra, oszlopokra kötözik.

Az önkéntesek megpróbálják leszedni a korábban az emlékműre öntött festéket is. Nem könnyű feladat még erős oldószerrel sem, főleg a magasban, de a fiúk nem adják fel. A csapat tagjai a munkálatok során örömmel tapasztalták, hogy igen nagy a forgalom a Vereckei-hágónál, szinte folyamatosan érkeztek az anyaországi turisták az emlékműhöz.

„Fantasztikus érzés volt látni, hogy valaki még gondozza az emlékművet. Nagyon köszönjük minden ide látogató nevében” – mondta Tajti Dávid, aki Budapestről érkezett az emlékműhöz.

A magyar katonatemetők rendbentartását is felvállalták a Tiszta Kárpátalja gondnoki hálózatának tagjai. A Vereckei-szorosban, Vezérszállás közelében található első világháborús sírkertet is rendszeresen felkeresik, besegítve a Vigyázók hadisírgondozó egyesületnek.

A csapat éves programja novemberben zárul, amikor már nem nő a gaz. Addig azonban még rengeteg feladat vár rájuk, hogy szebbé tegyék a magyar örökség helyszíneit Kárpátalján.

Ezek is érdekelhetik