Futballősz

Régen volt ilyen őszünk a futballban. Sőt, talán nem is volt, hiszen a Bajnokok Ligájának a csoportkörében mindössze kétszer vitézkedhetett magyar klubcsapat, és a válogatott azokon az őszökön a fő céljait tekintve enyhén szólva nem szerepelt túl fényesen. Amikor a Ferencváros 1995-ben a Real Madriddal, az Ajaxszal és a Grasshoppersszel csatázhatott, a nemzeti együttes már reménytelen helyzetben fejezte be a selejtezőit az Európa-bajnokságra, az utolsó mérkőzését egyébként 1–0-ra éppen Izland ellen nyerte meg november 11-én. Ha valakinek nem ugrana be: most sorsdöntő, ki-ki meccset játszik az Eb-részvételért Izlanddal, szintén Budapesten, és csaknem napra pontosan huszonöt évvel később, no­vember 12-én.

Legközelebb a Debrecen hozott Magyarországra sztárcsapatokat, a Liverpoolt, a Lyont és a Fiorentinát 2009-ben, a válogatott azon az őszön simán elbukta a lehetőségét kijutni a dél-afrikai világbajnokságra, itthon kikapott Svédországtól és Portugáliától is. Némi vigaszt nyújtott az U20-as csapat világbajnoki bronzérme Egyiptomban, de a felnőtt együttes siralmas szereplését ez sem feledtethette.

Szóval, most állnak együtt úgy a csillagok, hogy egy klubcsapatunk és a válogatott egy időben tesz kellemes emlékké egy őszt. Más évszakról nemigen beszélhetünk, hiszen ahhoz arra lenne szükség, hogy az a klubcsapat túl is élje a csoportkört, ám amíg számunkra az odajutás is felér egy álommal, a folytatásra gondolni sem érdemes. A Ferencváros klubcsapatként részben megtette a magáét, hiszen alighanem erején felül teljesítve megvalósította ezt az álmot, a jövő héttől kiderül, hogyan képes megállni a helyét a Barcelona, a Juventus és a Dinamo Kijev ellen, és a válogatott is nagyon közel áll a kiugró sikerhez.

A statisztika pompás.

Arra, hogy egymás után három idegenbeli meccset is megnyerjen a nemzeti csapatunk, legutóbb 2012-ben volt példa, most viszont úgy nyert a csapat egymás után háromszor, hogy mind a három győzelmet tétmeccsen aratta, kettőt a Nemzetek Ligájában, egyet Európa-bajnoki-pótselejtezőn.

Több mint biztató, méltán lehet rá büszke játékos, edző egyaránt.

Kár, hogy a futball kegyetlen: ha a csapat nem veri meg Izlandot, és nem jut ki az Eb-re, ez az eredménysor puszta érdekességgé silányul. Minden, amit a válogatott most elért, remek részeredmény, jogos reményeket tápláló teljesítmény, ám legalább tényleg okkal hihetjük, hogy a válogatott meg tudja tenni az utolsó lépést is.

És akkor tényleg páratlan lenne ez őszünk a futballban.