#MeTooUyghur

2019.02.12. 11:53

Átnevelőtáborok: Kína egyre kínosabb helyzetbe kerül

Új kampány indult kedden a közösségi médiában #MeTooUyghur néven: ebben többen követelték, hogy a kínai kormány tegyen közzé videofelvételt az átnevelőtáborokban eltűnt hozzátartozóikról.

„Kína, mutass róluk videót, ha életben vannak!” – írta a Twitteren Halmurat Harri Finnországban élő ujgur aktivista.

Felvételt követelt azokról, akiket átnevelőtáborba küldtek, ám rokonaik egy ideje nem hallottak róluk.

Felhívása nyomán a Twittert elárasztották az eltűnt hozzátartozókat keresők fényképei.

A Twitter Kínában nem elérhető.

A kezdeményezés előzménye, hogy a kínai nemzetközi rádióadó vasárnap este a Twitteren közzétett egy 26 másodperces felvételt Abdurehim Hejit ujgur énekesről és költőről, a férfi halálhírét cáfolandó.

Íme, a kínaiak által közreadott, vitatott hitelességű felvétel:

A videó hitelességét és készítésének idejét egyelőre nem sikerült ellenőrizni. Hejitet egy dala miatt nyolc év börtönbüntetésre ítélték.

Íme, egy vitathatatlanul hiteles felvétel Abdurehim Hejit előadásában.

Emberi jogi szervezetek jelentései szerint az utóbbi években szigorú rendőri megfigyelés alá vonták a Kína északnyugati részén található, lázongó ujgur régiót, és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő kisebbségek nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelőtáborokban.

Ezeket a vádakat a pekingi kormány visszautasítja, és azt állítja, az iszlám radikalizmus elleni „képzőközpontokról” van szó. A hatóságok szerint a szélsőségesség elleni küzdelem jegyében van szükség a szigorú biztonsági intézkedésekre, amelyek nem irányulnak célzottan egyetlen etnikai csoport ellen sem.

Az átnevelőtáborokat megjártak közül többen embertelen körülményekről és kínzásról számoltak be. Néhányaknak meg kellett tagadniuk vallásukat, és hűséget kellett esküdniük a Kínai Kommunista Pártnak.

A türk nyelvet beszélő ujgurok többsége muszlim. Sok külföldön élő ujgur vagy kazah retteg kapcsolatba lépni hszincsiangi hozzátartozóival, mert egy külföldi telefonhívás azonnali internálást vonhat maga után.

Hasonló történt a Kazahsztánban élő Bekmurat Nusupkan családjában is. Nusupkant felkereste apósa 2018 februárjában. A férfi felhívta Kínában maradt fiát, hogy érdeklődjön hogyléte felől. Nem sokkal később a fiút letartóztatták a Kazahsztánból kapott hívások miatt, és átnevelőtáborba küldték – számolt be honlapján a BBC brit műsorszolgáltató.

A szintén Kazahsztánban élő Nurbulat Tursunjan elmondta, hogy idős szülei nem tudják elhagyni Kínát, mert a hatóságok elvették az útleveleiket.

A kínai kazah kisebbséghez tartozó Orynbek Koksybek saját elmondása szerint több hónapot töltött különféle táborokban. Az egyik helyen megbilincselve, megkötözve tartották, belökték egy gödörbe, és vizet öntöttek rá. A férfit árulással vádolták, és kettős állampolgárságát kifogásolták.

Később egy másik központba szállították át, ahol kínaiul kellett tanulnia. Koksybek szerint azért tartóztatják le a kazahokat, mert muszlim vallásúak. A férfi úgy véli, Kína célja, hogy kínaiakat csináljon a kazahokból, és eltörölje a kisebbséget.

A Kazahsztánban élő kínai kazahok a helyi kormánytól kértek segítséget az átnevelőtáborokban eltűnt rokonaik ügyében. A kazah kormány szerint a Kínában élő kínai állampolgárokra vonatkozó korlátozások kínai belügynek számítanak.

Kínában több mint egymillió kazah él. A Szovjetunió összeomlása után ezrek költöztek Kazahsztánba, akik most úgy érzik, elvágták őket Kínában élő rokonaiktól.

A közösségi médián indult kampány azt a nemzetközi diplomáciában szokatlanul éles fellépést egészíti ki, amelyre Törökország vállalkozott az ujgurok és általában a Kínában élő muszlimok védelmében, amikor szombaton elítélte és „az emberiségre nézve szégyenteljesnek” nevezte azt, ahogy Kínában az ujgur kisebbséggel bánnak.

Az Északnyugat-Kínában élő muszlim vallású, türk nyelvet beszélő ujgurokkal kapcsolatos pekingi politikát régóta rendszeresen bírálják nem kormányzati szervezetek, de nagyobb muszlim ország mindeddig nem emelt szót az ügy miatt.

A kínai hatóságoknak a türk ujgurokkal szembeni következetes asszimiláló politikája szégyen az emberiségre – jelentette ki Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője.

Emberi jogi szervezetek jelentései szerint az utóbbi években szigorú rendőri megfigyelés alá vonták az ujgurok lakta területeket, és a kisebbség nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

Ezeket a vádakat a pekingi kormány visszautasítja, és azt állítja, az iszlám radikalizmus elleni „képzőközpontokról” van szó. A hatóságok szerint a szélsőségesség elleni küzdelem jegyében van szükség a szigorú biztonsági intézkedésekre, amelyek nem irányulnak célzottan egyetlen etnikai csoport ellen sem.

A török külügyi szóvivő arról is beszélt, hogy súlyos nyomás nehezedik azokra az ujgurokra is, akik nincsenek átnevelő táborokban. Hami Aksoy arra kérte a nemzetközi közösséget és az ENSZ főtitkárát, „vessen véget annak a tragédiának, amely Hszincsiangban zajlik”.

Mindeddig a nagyobb muszlim országok nem nyilvánítottak véleményt az ujgurok ügyével kapcsolatban, mert törekedtek a fontos kereskedelmi partnernek számító Kínával ápolt jó viszony fenntartására – jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában