Életörömre nevel a zenével

Elégedett és boldog ember a beregszászi származású Barát Attila. Zenetanárként dolgozik a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti iskolában, tanít Szécsényben és Magyarnándorban is. Sikeres embernek érzi magát, mert hivatásának köszönhetően a gyermekeket életörömre nevelheti.

– Az egykori Szovjetunióban, Kárpátalján születtem, Beregszászon – mondja. – Pedagógus pályafutásomat 34 évvel ezelőtt kezdtem. A rendszerváltás idején családostól átköltöztünk Magyarországra, azóta a balassagyarmati Rózsavölgyi alapfokú művészeti iskola tanára vagyok. Már gyermekként vonzódtam a zenéhez és a sporthoz. Édesanyám javaslatára a zene mellett döntöttem, amit nem is bántam meg. Az első diplomámat az Ungvári Zeneművészeti Főiskola fagott szakán szereztem. Elvégeztem a kijevi egyetem klarinét és szaxofon szakát is. Szinte mindegyik fúvós hangszeren és zongorán is játszom.

– Hogyan fogalmazná meg pedagógus hitvallását?

– Vállalj felelősséget a munkádért, szeresd a tanítványaidat és azt, amit csinálsz. Úgy kell a tudást az ifjúságnak átadni, hogy vonzó, érdekes legyen. Nem tudni, hogy kiből, mi lesz, hogyan alakul később a gyerekek élete. Fontos, hogy legyen lehetőségük megnyílni és kibontakozni. Lehet, hogy később távolra kerülnek majd a művészettől, de valamennyien zeneszerető és -értő emberek lesznek. Egyszer mindenki számára eljön az az idő, amikor megalkotja életszimfóniáját. Úgy vélem, hosszú távon nem lehet sikeres a pályán az a pedagógus, aki nem szereti a gyermekeket és nincs kellő türelme hozzájuk.

Barát Attila a szakmában, a szülők és a tanítványai körében is elismert szakember. Munkája mellett szólóban is, diákjaival és kollégáival is gyakran ad hangversenyt. Előadás közben hangszerével egybeolvad, behunyt szemmel, örömmel szórakoztatja a közönséget.

– Mit üzen a jövő generációnak?

– A zene csodálatos alkotói folyamat, ami nem csak a hallgatónak örömforrás, hanem az előadónak is. Boldoggá tesz, ha szeretetet, áhítatot, életörömet adhatok át az embereknek! Szerencsésnek tartom magam, hiszen a szakmám egyben a hobbim is. Sok éven át készültem a hivatásomra, most pedig az a küldetésem, hogy a felnövekvő generáció előtt ajtót nyissak a zenére. Ez felelősségteljes és nehéz út, szakmai felkészültséget igényel. A jövő generációjának azt üzenem, hogy tanuljanak meg együtt élni a természettel, nyissák meg a szívüket a zene előtt és szeressék azt.