Háry Péter zenével fejezi ki azt, ami szóban elmondhatatlan

Háry Péter 1986-ban született Salgótarjánban, hétéves korában a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskolában szólaltatta meg először a csellót. – Édesanyám zongoratanár volt, így mindig ösztönzött a zenetanulásra. Kisfiúként léptem át először a megyeszékhely zeneiskolájának küszöbét, ahol Farkas Erzsébetnél sajátítottam el a gordonkázás alapjait. A próbateremben egymás mellett sorakoztak a kisbőgők, s mindegyiket egy kis bábfigura díszítette. Ez az apró játékosság vonzott a csellózás felé, de a hangja is szinte azonnal a lelkembe ivódott… – mondta Háry Péter, aki 2000-ben tanulmányait a budapesti Szent István Zeneművészeti Szakközépiskolában Párkányi Tibor és Sabján Anikó tanítványaként folytatta.

Háry Péter a zenekari élet aktív szereplőjeként kettő trió (a Trio Inception és a Trio Tertium), valamint egy kvartett (a Quartetto Speranza) tagjaként is rendre megszólaltatja hangszerét.

A Trio Tertium nemrég a salgótarjáni közönségnek ­Beethoven- és Sosztakovics-művekkel mutatkozott be. – Roman Mikolával és Vass Istvánnal egy baráti összejövetelen határoztuk el, hogy elkezdjük­ a közös munkát. Ezt követően megtanultuk Csajkovszkynak a zongorára, hegedűre és csellóra írt művét, majd azt egy koncerten előadtunk. Azóta töretlen a közös munka… – mesélte ­Péter. A salgótarjáni hangverseny annak a koncertsorozatnak a harmadik állomása volt, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

A csellóművész szívének kedves emlékei között említette, amikor a kecskeméti Országos Starker János Gordonkaversenyen 2004-ben a harmadik helyen, illetve a budapesti Kertész Ottó-emlékversenyen az első helyen végzett. Egy évvel később felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Koó Tamás növendékeként fejlesztette tovább zenei ismereteit. – Az akadémiai évek alatt tagja maradtam a Szent István Király Szimfonikus Zenekarnak (ma Zuglói Filharmónia), ahol 2005 és 2015 között először tuttistaként, majd szólamvezetőként is dolgoztam. Kilenc évvel ezelőtt egy Erasmus-program keretein belül fél évig Frankfurtban tanultam Fenyő László növendékeként, majd 2011-ben megszereztem a gordonkaművész-diplomát – mesélte Háry Péter.

A csellista négy éve került a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarhoz, ahol szólamvezetőként tevékenykedik. Emellett a ­Budapesti Fesztiválzenekarban 2012 óta rendszeres kisegítő, akikkel Európa, Amerika és a Távol-Kelet színpadjain is bemutatkozott már művészi játékával. – Büszke vagyok arra, amit eddig elértem a zenei életben. Sokfelé jártam már, s mindegyik fellépéstől egy kicsit több lettem. Emlékezetes koncert volt, amikor – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar tagjaként – ­Carlo Montanaro olasz karmester vezényletével Brahms-műveket kelthettem életre a hangszeren. Emellett hatalmas élmény volt, amikor a Budapesti Fesztiválzenekarral a londoni Royal Albert Hall hangversenyteremben ötezer ember előtt léphettem fel a világ legjobb zenekaraival egyetemben – sorolta a felejthetetlen pillanatokat Péter.

A csellóművész kedvenc zeneszerzői között említette Szergej Rahmanyinovot, Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovicsot és Edvard Grieget, akiknek zeneművei mind-mind számos mögöttes tartalmat hordoznak magukban. – Érzékeny típusú embernek tartom magam: nekem a zene jelenti azt, amit szavakban nem tudok elmondani! – hangsúlyozta a gordonkaművész, aki a zenekari életben való aktív részvétele mellett tavaly ősztől a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola gordonkatanára is. Péter két hónap múlva feleségül veszi kedvesét, így idejének nagy részét az elkövetkezendő időszakban az esküvői előkészületek töltik ki. Emellett lázasan készül az előtte álló hónapok kisebb-nagyobb koncertjeire, s továbbra is gőzerővel dolgozik.