Ludányhalászi a tavak és a történelmi emlékek települése

Ősszel, madárvonuláskor több faj is megfigyelhető a területen: gémek, fekete gólyák, vetési ludak, vadrécék, jégmadarak. A község délnyugati határában található a 30 hektár vízfelületű Pontyos-tó, az Öreg-tó összeköttetésben áll az Ipollyal, a gyakori áradások miatt a vadvízi halak is megtalálhatók benne, ezért a falu a horgászok paradicsoma.

Polgármester:

Kovács Imre

Alpolgármester:

Brunda József

Jegyző:

Németh Ilona

Képviselők:

Ádám Norbert,

Sutor Csaba,

Bódiné Fenyvesi Mónika,

Szeles Mariann,

Végh Imre

Községháza:

3188 Ludányhalászi,

Rákóczi út 69.

Telefon: 32/556-020

Lakóinak száma: 1462

Civil szervezetek:

Polgárőrség, horgászegyesület, sportegyesület

Jeles napok:

Falunap, szüreti mulatság

A település természeti értékei közé tartozik a Ráday-kastély védelem alatt álló, nyolchektáros területe. A parkban 23 különleges növényfaj található, köztük olyanok is, amelyeket még a Ráday család ültetett.

A településen áthaladó, közel öt kilométeres főutcát kisebb virágos parkok díszítik, az oszlopokon virágok díszlenek. Ludányhalásziban dolgos, szorgos emberek élnek, a falu egykor híres volt a káposztatermesztéséről.

Az önkormányzat azon fáradozik, hogy pályázati pénzből és önerőből is fejlődjön a település. Az elmúlt öt évben több felújításra, fejlesztésre került sor. Kívülről, belülről megszépült a polgármesteri hivatal és annak környéke. Korszerűsítették az óvoda konyháját, és a gyermekek második otthonának épülete is megszépült. A község mindkét temetőjében felújították a ravatalozót, haranglábat emeltek.

Elkészült az 1956-os hősi emlékmű. Komoly fejlesztésre került sor az orvosi rendelőben. Több utca új aszfaltburkolatot kapott. Pályázati pénzből és önerőből elkezdődött a kultúrház felújítása. Az önkormányzatnak Olaszországban, Erdélyben, Szlovákiában és Lengyelországban tíz testvértelepülése van, s ezeket a kapcsolatokat igényes tartalommal töltik meg.

A község tagja az Ipoly-Völgye Európai Területi Társulásnak, amelynek központi székhelye is itt van. A Ráday Gedeon Általános Iskolában, a balassagyarmati tankerület anyagi támogatásával, tavaly elkészült a rekortán borítású pálya, ami jó szolgálatot tesz a testnevelési órák megtartásánál. A tanulók így jobban be tudnak kapcsolódni a falu sportéletébe.

A falu története

Egy időben, Ludányhalászi is két községre tagolódott, Felső Ludányra és Alsó Ludányra. A két település 1894-ben Nógrád Ludány néven egyesült, 1905-től Ludányként tartják számon. A település Árpád-kori, bár az írott források csak a XIII. században említik, de régészeti leletek szerint már a honfoglalás idején benépesült a vidék. IV. Béla óta fellelhetők írásos emlékek. Halászi a Balassák őseinek birtoka volt 1250 körül, 1500-ban a törökök fennhatósága alá került. A település történetében fontos dátum 1596, amikor a Ráday család megjelenését jegyzik. Az 1600-as évek végén pestisjárvány miatt elnéptelenedett, de a Ráday családnak köszönhetően megkezdődött a község betelepítése, a gazdaság fellendítése.

Ádám Róbertné népviseleti-főkötő-készítő

– Mikor, és hogyan került kapcsolatba a főkötőkkel?

– A ludányhalásziak már nem hordanak népviseletet, de egykor sajátos viselete volt a falunak. Húsz éve kértek meg, hogy a szüreti felvonulásra készítsek olyan főkötőt, amit valamikor itt hordtak. Nem volt egyszerű. Felkerestem a balassagyarmati Palóc Múzeumot és a községünk egykori pedagógusa, Romhányi Olga felkutatta, feldolgozta Ludányhalászi népviseletét. Az ő tanulmánya, a benne lévő fotók és egy ludányhalászi ismerősöm segítségével, a múzeumban szerzett tapasztalataim alapján sikerült a főkötőt elkészíteni. Azóta megszállottan készítem az egykori ludányhalászi fejdíszeket. A polgármester kérésére elkészült négy darab a hivatalban található. Barátoknak, rokonoknak adok belőlük, de nem szívesen válok meg tőlük. A készítésük kikapcsolódást jelent számomra.

– Minden tájegységnek megvan a jellegzetes főkötője? A ludányhalászira mi jellemző?

– Nálunk tarajos főkötőt használtak, amelynek felső része szépen ki volt díszítve, a tarajos név is erre utal, hátul pedig szalag lógott le. Az utóbbi időben a főkötők mellett népviseletbe öltöztetett babákat is készítek.

– Mi lesz a sorsa a gyönyörű alkotásainak?

– Ahogy mondtam, nem adom el őket, ismerőseimnek, barátaimnak ajándékozok belőle. Abban reménykedem, hogy talán lesz itt a faluban egy olyan kiállítási hely, mondjuk egy falumúzeum, ahol bemutathatom a településre jellemző régi népviseletet.

Berkó Ernő nevét egy kisbolygó is viseli

A faluban élő Berkó Ernő amatőr csillagász, szu­per­nova felfedezését követően kettős csillagok kutatásával vívta ki magának a szakma elismerését. Neki köszönhető, hogy a hazai és nemzetközi csillagászati világban ismertté vált Ludányhalászi neve. Napjainkban 1320 olyan kettős csillag van az égbolton és a katalógusban, amelynek bemérései az ő nevéhez fűződnek. Ezzel a nemzetközi csillagászatban rangos helyet vívott ki magának.

Már fiatalon érdekelte az égbolt, azóta kutatja annak titkait. Az orosházi üveggyárban kezdett dolgozni, ahol már az 1970-es évek második felében országos hírű csillagászati szakkör működött. Berkó Ernő is bekapcsolódott a kör életébe.

Az 1980-as években Ludányhalásziba került, ahol egyedül, de annál nagyobb lelkesedéssel foglalkozott e tudománnyal. Mondhatni, a csillagászat világában ő használta először a digitális fényképezőt.

A módszerről Kettős csillagok észlelési mérései címmel jelent meg tanulmány az Egyesült Államokban 2012-ben. Azóta több amatőr csillagász is használja az általa kifejlesztett eljárást. Berkó Ernő ezen kívül is gyakran publikált a hazai és a nemzetközi szaklapokban. Jogos büszkeség töltheti el, hogy egy kisbolygó is viseli a nevét.

Egy meteorokról készített fotóját 2007-ben a NASA beválasztotta „A nap csillagászati képe” sorozatába. A fotó azóta több helyen is megjelent, többek között a londoni Tengerészeti-Csillagászati Múzeumban is látható.

Az utóbbi években családi betegség miatt háttérbe szorult életében a csillagászat. Abból egy dolog maradt meg, a kertjében van egy videós meteoros automata kamera, amely az észlelt adatokat feltölti egy központi rendszerrel, kiszámítja az adatokat, továbbítja azokat a Nemzetközi Szövetséghez. A rendszer tíz éve működik Ludányhalásziban. Mindazok mellett, hogy a családi betegség miatt kevesebbet tud a csillagászattal foglalkozni, tanulmányozza a szaklapokat, tartja a kapcsolatot a szakemberekkel, változatlanul tagja a Magyar Amatőr Csillagászati Egyesületnek.

Az utóbbi négy évben fokföldi ibolyák tenyésztésével kezdett el foglalkozni, több saját fajt állított elő, amit nemzetközi szinten a neve alatt fog regisztráltatni.

Megkérdeztük: mi a véleménye Ludányhalásziról?

Erik Péter tanár: Kilenc éve tanítok itt, jól érzem magam a faluban. A tantestületben és a faluban is jó a közösség. A szülők és az iskola kapcsolata kitűnő. A pedagógusok bekapcsolódnak a község rendezvényeibe, az intézmény több helyi programnak is helyet ad. Hét éve kaptunk itt szolgálati lakást, tagja vagyok a helyi labdarúgócsapatnak is. Ludányhalászi egy fejlődő, élhető falu.

Puszta Anita, az óvoda dolgozója: Tősgyökeres ludányhalászi vagyok. Ma már csak történelem, hogy egykor a ludányiak és a halásziak között nem volt igazi egyetértés. Szerintem az önkormányzat mindent megtesz, hogy fejlődjön a falu, jól érezzék itt magukat az emberek. Örülök például, hogy felújították az óvodát, és a sok szép virágnak, parknak is, amik a falut díszítik.

Végh József László mérnök, író: Itt születtem, de 40 évig a fővárosban éltem. Miután nyugdíjba vonultam, visszaköltöztem a faluba. Abban az időben épült ki a szennyvízhálózat, s megbíztak a társulás elnöki teendőivel. Hat évig voltam az Öregpotyka Horgászegyesület elnöke. Szerintem az önkormányzat jól sáfárkodik a rendelkezésére álló anyagiakkal.