Pokoljáró felvidéki magyarok: számos családot érintett az Ipoly innenső partján

A lakosságcsere-egyezményt 1946. február 27-én írták alá Budapesten, május 14-én fogadta el a Parlament. A kitelepítetteket szállító első vasúti szerelvény 1947. április 12-én indult el a Felvidékről. 1949. június 5-ig több mint 76 ezer embert szállítottak Magyarországra. Az emléknap tisztelgés a Beneš-dekrétumok miatt Csehszlovákiából kitelepített magyarság előtt.

Az Osztrák–Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrejött Csehszlovákiában egymillió magyar rekedt. A csehszlovák államot az 1938. évi müncheni egyezményben – a nyugati nagyhatalmak asszisztálásával – feldarabolták, a Felvidék magyarlakta sávja visszatért az anyaországhoz. A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország „felbomlasztásáért”. Edvard Benes államfő dekrétumai közül 33 a magyarok jogait korlátozta, elvette állampolgárságukat is.

A Rákóczi Szövetség szervezésében a balassagyarmati Mikszáth szakközépiskola, a Balassi gimnázium és az ipolysági Fegyverneki Ferenc Katolikus Gimnázium közös megemlékezést tartott hétfőn a vármegyeháza nagytermében. Az emléknap történelmi visszatekintéssel kezdődött: az ipolysági diákok bemutatták városukat és arról meséltek, milyen felvidéki magyar diáknak lenni. Ezt követően a Felvidékről érkezett Csavar Színház fellépése következett.

A Mikszáthban működő Rákóczi Szövetség helyi ifjúsági szervezetének vezetője, Czibulya Márk elmondta: minden évben megemlékeznek e tragikus történelmi eseményről. Ezen túlmenően is fontosnak tartják a határ mentén élők közötti kapcsolatok folyamatos ápolását. Több határon túli iskolával is rendszeres találkozókat tartanak, egymás rendezvényeit látogatják, közös kirándulásokat szerveznek. Tapasztalataik szerint a hazai diákok egyre érzékenyebbek e téma iránt: az Ipoly innenső partján sok család az érintettje.

Kényszer alatt váltak szlovákká

A Benes-i rendeletek lehetővé tették a magyarok földjeinek elkobzását, elbocsátásukat állásukból, hivatalos nyelvhasználatuk és kulturális egyesületeik betiltását. Elindították a reszlovakizációt, ami lehetőséget adott a magyaroknak a vagyonelkobzástól és a kitelepítésről való megmenekülésre, az állampolgárság megszerzésére. 423 ezer megfélemlített, fenyegetett magyar adta be kérvényét, a hatóságok 327 ezret nyilvánítottak közülük szlováknak. A prágai kormánynak sikerült elérnie a határmódosítás nélküli lakosságcserét.