hagyományok

2019.03.06. 14:00

A tibeti tradíciókat őrzik a tari Buddha-parkban

A magyar–szkíta hagyomány szellemiségét mutatja majd be az a kulturális központ, amelyet a tari Buddha-parkban hoznak létre.

Tóth-Nagy Orsolya

Láma Csöpel a Tara Templomban. Céljuk, hogy nemzetközi szellemi intézményt hozzanak létre

Forrás: N.M.H.

Fotó: Ladóczki Balázs

Mindenki megtalálhatja saját belső útját a településen lévő Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban, amelyet még az 1990-es évek elején hoztak létre.

Miért más ez a vallás?

A buddhizmus nem olyan, mint a többi vallás. – Az emberek nagy része a dogmák világában él vallási vagy tudományos oldalról tekintve is. Tapasztalatom szerint azonban ebből sokaknak elege van. A buddhizmus egy gyakorlati és tapasztalati út, ahol nem kell eszmerendszereket elfogadni, itt egy személyes, belső fejlődési út nyílik meg – közölte Láma Csöpel. Hozzátette: itt nincsenek dogmák. A belső szabadságot kell megvalósítani a buddhizmus segítségével. A kulcs pedig a meditáció, amely azt jelenti, hogy feltárjuk azt, ami bennünk van. – Mérhetetlen erők lakoznak bennünk, mint például a szeretet, az együttérzés és a bölcsesség. A meditáció ezeket segít felhozni, de ahhoz el kell takarítani az akadályokat. Ez a vallás már 2500 éve működik szüntelenül a világban és segít másoknak, hogy egy boldogabb életet éljenek.

– Hazánkban az 1970–80-as években alakult ki egy buddhista csoport, amely felvette a kapcsolatot egy svédországi tibeti lámával. Ő eljött Magyarországa, majd a közösség megvásárolta a jelenlegi területet, ahol egy sztúpát építettünk, amely egy hagyományos buddhista szakrális épület. Ő volt a mesterem, eljöttem vele, és azóta is itt vagyok. Sajnos ő már nem él – idézte vissza Láma Csöpel, a park vezetője.

Hozzátette: ezen a helyen a tibeti hagyományokat ápolják. Az egész park Kőrősi Csoma Sándor emléke előtt tiszteleg, aki rendkívüli ember volt és nemcsak a magyarságért, de egész Európáért sokat tett. Tanulmányainak köszönhetően érkezett a keleti világból számos hiteles anyag nyugatra.

A manapság Buddha-park néven közismert területet az egész országból, de még külföldről is látogatják.

– Sok zarándok érkezik hozzánk, de járnak ide turisták is. Néhányan csak azért jönnek, hogy sétáljanak egyet, békét, nyugalmat és jó energiákat keresve – mondta Láma Csöpel, aki azt is elárulta, hogy az emberek vallástól függetlenül látogatnak el a parkba, de sokan érkeznek azért is, hogy segítségét kérjenek.

– Az emberek általában azért keresik a belső utat, mert szeretnék megoldani a problémáikat. Ezzel kezdődik az egész folyamat. Először a szenvedést kell észrevenni az életükben, mert csak akkor születik meg bennünk a vágy, hogy meg akarjuk oldani a gondot és fejlődjünk – hangsúlyozta a láma.

Láma Csöpel a Tara Templomban. Céljuk, hogy nemzetközi szellemi intézményt hozzanak létre
Fotó: Ladóczki Balázs / N.M.H.

A parkban egyébként rendszeresen szerveznek mindenki számára nyitott programokat, meditációs elvonulásokat és tanításokat, valamint gyakran érkeznek magas rangú lámák is. A jövőbeli tervek között pedig egy olyan kulturális központ létrehozása szerepel, amely a magyar–szkíta hagyomány szellemiségét mutatná be.

– Az érdeklődők amellett, hogy bepillantást nyerhetnek az Eurázsiában már a történelem előtti korok óta meglévő, megvilágosult mesterek által tanított „belső ösvénybe’’, a szkíta–hun népek Közép- és Belső-Ázsia históriájában játszott meghatározó szerepéről is láthatnak kiállítást. A látogatók betekinthetnek a szkíta népek szellemiségébe, amely tulajdonképpen ősidők óta létezik a Földön, és alapvető fontosságú volt a műveltség kialakításában és elterjesztésében – árulta el Láma Csöpel.

Mint mondta, megépítenék az ősök oltárát is, amely a szkíta–magyar hagyomány megvilágosult bölcsei előtt tisztelegne. Céljuk, hogy olyan nemzetközi szellemi intézményt hozzanak létre, ahol konferenciákat rendezhetnek és együttműködést alakíthatnak ki a szkíta–magyar örökség mai hordozói és kutatói között. A központ a nyitott párbeszédek és a közös nevezőre találások, valamint a kölcsönös megértés színhelyéül szolgál majd. Itt találkozhat a kultúra, a társadalom, a művészet, a spiritualitás és a mindennapi élet.

– Egy olyan központot szeretnénk, amely nem a buddhizmusra fekteti a hangsúlyt, sokkal inkább az ősi magyar hagyományokra. Csak a szellemi dolgokat mutatnánk be – mondta a park vezetője. A Buddha-park alapítói szívesen fogadják a támogatásokat azoktól, akik e kezdeményezést a sajátjuknak érzik, hogy létrejöhessen egy olyan egyedülálló központ, ahol nagy szerepet kap a meditáció, a művészet és a spiritualitás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!