Kötettel és két rendezvénnyel is emlékeztek Tarjánban a pásztói alkotóra

Pásztón helyezték örök nyugalomra. S minden bizonnyal Ő részesült is e kegyelemben, a család azonban azóta is vigasztalhatatlan és nagyon hiányzik pályatársainak, barátainak is.

Utóbbiak – akik zöme a Balassi Bálint Asztaltársaság aktív tagja – úgy döntöttek, hogy halálának 15. évfordulóján egy kötettel és két rendezvénnyel emlékeznek meg Marschalkó Zsoltról. Törekvésük kiemelt támogatója a költészet napját ünneplő Balassi Bálint Megyei Könyvtár volt. Az intézmény készséggel adott helyet mind az új könyv bemutatójának, mind pedig a következő napi eseménynek.

Az emlékkönyv gondolata – mint Handó Péter az egyik szervező, szerkesztő s nem utolsósorban jeles szerző elmondta – már mintegy másfél évvel ezelőtt felmerült, de a megvalósítás – tervezés, közreműködők felkérése, kéziratok gondozása stb. – folyamata csak február közepén kezdődött s A garabonciás című kiadvány mondhatni rekordidő alatt készült el a Nógrád-Print Nyomdaipari Kft. műhelyében. 

A bemutatón Handó Péter – mintegy narrátori szerepet is vállalva – kiemelte, hogy Marschalkó Zsolt mennyire sokrétű volt: sokat és sok helyütt tanult, nagyon ismerte a zeneirodalmat, tanított általános és középiskolákban, működött zenetanárként, dolgozott a megyei könyvtár zenei részlegében, játszott a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekarban, részt vett a Palócföld szerkesztésében s mindenekelőtt rendületlenül írt: verseket, prózát és – ami különlegesség tette munkásságát – drámákat is. S az utóbbi területen odáig jutott, hogy a Kaméleonidász című darabját 1994-ben az Újpesti Színház profi társulata be is mutatta, aztán pedig több amatőr együttes is, más darabjaival együtt. Egyébiránt – ha akadt egy kis ideje – szívesen játszott kispályás labdarúgómeccseken is. 

A kötet – amelynek kifejező, felhívó jellegű borítóját Orbán György János tervezte – egyébiránt három nagyobb egységre tagolódik. Mindegyiknek a címe – Emlékek, Reflexiók, Dokumentumok – egyértelműen eligazít a fejezetekben megjelent tartalmakat illetően is. Az írások egy részét – ügyes ötletet realizálva – maguk a szerzők olvasták fel s némelyikük fűzött is hozzá érdekes, figyelemre érdemes kommentárt. Elsőként Paróczai Csaba – aki egy Karancs bisztróbeli (amely a postával szemben működött) beszélgetésük élményét elevenítette meg és olvasta is föl, majd Kiss-Simon Miklós A zene bűvöletében című írása következett. 

Csukáné Szerémy Andrea drámapedagógus – a kötetben és a könyvtárban is – a szécsényi művészeti iskola színjátszócsoportjának Kaméleonidász bemutatóiról beszélt. A Reflexiók közül – mások mellett – Kelemen József tolmácsolta írását, majd meglepetésként hatott egy ifjú egyetemista Tajti Bálint talentumot sejtető Árulás című verse ugyancsak saját előadásban. A könyv leghosszabb és leggazdagabb része a Dokumentumok, amelyben a tisztelgők írásai mellett Marschalkó Zsolt is többször megszólal. Itt kaptak helyet illusztrációk – Csomor Imre fotói, Losonczi Ildikó és Mag Fruzsina gimnazista képzőművészeti alkotásai – is, amelyek kivetítőn ugyancsak láthatók voltak. Komoly érték a kötet végi bibliográfia, amelyet Handó Péterné állított össze.

A nagy érdeklődéssel kísért könyvpremiert követő napon a Balassi Bálint Asztaltársaság tagjai ugyancsak a könyvtárban középiskolásoknak beszéltek többek között Marschalkó Zsolt Madách Imréhez fűződő viszonyáról és remek interpretálásban mutatták be A garabonciást, amelyet Marschalkó Zsolt 2004-ben írt a balassagyarmati Madách-ünnepségre. A keretjáték alakjait Brunda Gusztáv, Kupcsulik Ágnes, Paróczai Csaba és Zsibói Gergely remekül személyesítette meg.

Marschalkó Zsolt legsikeresebb színpadi műve az időszámítás előtt évszázadokban a Földközi tenger egyik szigetén játszódik két ellenséges nép háborúzását ironikusan ábrázolva. A Zenthe Ferenc Színház – amelynek már közvetlen elődje, a Vertich Színpadstúdió is több Marschalkó-művet tűzött műsorára – április 20-án, 17 órakor felolvasószínházi keretek között mutatja be a társulat kamaratermében. Szécsényben júniusban eredeti formában tervezik újra közönség elé tárni e darabot.