Losonc festőjéről szólt a Balassagyarmaton megtartott műhelybeszélgetés

Németh Bozó Andrea művészettörténész, kulturális antropológus, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria munkatársa vetítéses előadáson mutatta be Gyurkovits Ferenc festőművész életét, munkásságát, alkotásainak egy részét, egyszóval azt a festőt, akire a losonciak büszkék. 
Gyurkovits Ferenc Budapesten született 1870-ben, már gyermekkorában állandóan rajzolt és festett. A budapesti iparművészeti iskola díszítőfestő osztályában végzett, majd Párizsban a Julian Akadémián tanult. 1903-ban beiratkozott a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára, közben több kiállítása is volt. 

Miután hazaköltözött, ellátogatott Losoncra, s annyira megtetszett neki a város, hogy 1913-ban ott telepedett le, s haláláig, 1968-ig ott élt. A városban festőiskolát nyitott, ahonnan több országosan is ismert festőművész került ki, például Szabó Gyula, Winkler Oszkár, Reiner István és még jó néhányan. A történelmi viharok, az I. világháború, a trianoni döntés, majd a II. világháborút követő újabb határrendezés megviselte őt. 

Nemcsak azért nevezhető méltán Losonc festőjének, mert ott élt, hanem mert alkotásain keresztül jelentős szerepet játszott a város történetének megörökítésében. Sok portrét készített ott élőkről, megfestette az egykori losonci utcákat, tereket, a város életét, a mesteremberek munkáját, a piac, a vásár hangulatát, a mezőn dolgozó nőket. Munkái számos múzeumban, galériában, magángyűjteményben megtalálhatók, a legtöbbet a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria őrzi.