Több népszokás is kapcsolódik Szent Mihály jeles ünnepéhez

Szent Mihály a hagyomány szerint a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Sok magyar védőszentje ő, hiszen nagyon népszerű név. A szent arkangyal, vagyis a főangyalok egyike. Két másik főangyallal, Gábriellel és Rafaellel együtt tiszteli őket a katolikus egyház főangyalként, azaz magasabb rangú angyalokként. Az angyalok története a teremtéssel kezdődött.

Kegyelembe öltöztek, és próbára lett téve hűségük. Szabad akaratuk lehetővé tette a hűséget a jók számára, a lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a bukottak számára a büntetés az örök kárhozat lett.

Most tartják a székesegyház búcsúnapját is

Mihály tisztelete az ókeresztény kortól jelen van. Először a keleti egyházban bontakozott ki, később terjedt el Európában. 1000-től vált az egyház ősi oltalmazójává és a halottak szószólójává. Hazánkban a középkortól indult útjára a kultusza, Szent László király rendeletére a XVIII. századig kötelező ünnep volt a napja. Szent Mihály alakja a magyar Szent Koronán is látható, ez is igazolja a fenti sorokat. Szintén az ő közbenjárásának tulajdonítják az 1848-as forradalom és szabadságharc jelentős ütközetének, az 1848. szeptember 29-i pákozdi csatának a sikerét, amelyben Móga János csapatai vereséget mértek Jellasics horvát bán seregére. Ezért is írhatta Petőfi Sándor ezekben a napokban A vén zászlótartó című művében: „Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva, / Seregének seregünk nyomába’.”

1993 óta tartozik Nógrád megye területe a Váci egyházmegyéhez (korábban a Rozsnyói és az Egri egyházmegyéhez tartoztunk), az egyházmegyénk fővédőszentje Szent Mihály arkangyal és Szent István király. Ezért a mostani ünnep egyházi szempontból is nagy jelentőségű, hiszen a székesegyház búcsúnapját is ezen az ünnepen tartják, a székesegyház pedig fontos jelentőségű, hiszen ez a főtemploma az egyházmegye híveinek.

Ekkor térnek vissza a havasokról a pásztorok

Szent Mihály ünnepét régóta tartják hazánkban is már úgy, mint a gazdasági év fordulóját. Vagyis: a Szent György-napkor a legelőre kihajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza, a pásztorok ekkor elszámoltak a gazdának, ha kellett, maradtak, vagy új helyre szegődtek, vagyis újrakezdték a munkát valamelyik másik helyen. A hortobágyiaknak Szent Mihály napja nagy ünnep volt éppen emiatt, ekkor tartották a bálokat is. A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot. Az ősz kezdete volt ez, megkezdődtek az őszi munkák is, köztük a kukoricatörés nagy feladata.

Jól ismert a népszerű nóta: „Sárgul már a kukoricaszár, szüret után mi egymásé leszünk már.” A dalban nem véletlenül fogalmaznak így, hiszen e naptól kezdődően ültek ismét lakodalmat, ami időszak november 25-ig, Katalin napjáig tartott. Ezt az időszakot kisfarsangnak hívták.

Mint ahogy több más nap, ez is időjósló nap volt. Mivel a meteorológia csak a XX. század elejére fejlődött ki, így szükség volt az időjárási megfigyelésekre, hogy tudják, milyen tél lesz, hogyan készüljenek fel az év végi hónapokra.

Úgy mondták a Szamos vidékén, hogy aki Mihály napja után szalmakalapban jár, attól nem lehet tanácsot kérni – vagyis nem lehet okos ember, mert ettől a naptól kezdődően már beköszöntött az ősz, és át kellett térni az őszi ruházatra.

A Palócföldről is megőriztek két időjósló mondást. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani: „Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske”. Míg Egyházasbáston, a Medvesalján azt mondják, Szent Mihály fehér lovon jön, behozza a deret: „Szent Mihály lova deres, behozza a telet.”

Ekkor vitte el a legény a lánynak a jegykendőt

Ezen a napon a pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. A természeti változások napja: megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak zöme a víz fenekére húzódik.

Fontos volt a vásár, de nem csak azért, hogy megvegyék, amire szükségük van. Szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek. Egy összegzésben így fogalmaznak: „Az apátfalvi öregek szerint a legény Szent Mihály napján vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.”

Sok helyen ekkor kezdődött a szüret

A figyelem központjába került ekkor a szüret is, hiszen a délebbi részeken a korábban leszüretelt szőlők bora már kiforrt ekkorra. Ezért is kapta itt a Borszűrő Szent Mihály napja nevet. Úgy tartották, hogy ekkor kezdik el szűrni a bort, de több olyan hely is volt, ahol Szent Mihály napja a szüret kezdete is. Ez elsősorban inkább az alföldi és az egri borvidékre volt jellemző.

A jeles napok sora folytatódik: októberben emlékezünk az állatok világnapjára (Szent Ferenc halálának, elszenderülésének napja), az aradi vértanúkra, Rózsafüzér királynője ünnepére, az 1956-os forradalomra, és a népi vonatkozású ünnepek közül is kiemelendő Szent Vendel, a jószágtartó gazdák, a juhászok és a pásztorok védőszentjének napja. Ismert szobra a magyar puszta emblematikus helyén, a Hortobágyi Állatparkban fogadja a látogatókat.

Szent Mihály napján imádkozzunk az angyalokhoz a katolikus egyház soraival: „Istenünk, te csodálatos bölcsességgel elrendezed az angyalok és az emberek szolgálatát. Engedd, hogy angyalaid, akik a mennyben folytonosan szolgálnak neked, itt a földön szüntelenül oltalmazzák életünket.”

Az angyalok kegyelembe öltöztek, és próbára lett téve hűségük

„Védelmezz minket a küzdelemben”

XIII. Leó pápa 1884-ben egy szentmiséje befejezése után hirtelen, szinte önkívületben megállt az oltár lépcsőjénél. A körülötte állók csodálkozva nézték őt. Tíz perc elteltével a dolgozószobájába sietett, ahol papírra vetette az imádságot, ami azóta is a legismertebb ima az egyházban a főangyalhoz. Ő volt az a pápa, akinél Vaszary Kolos hercegprímás a magyar millennium tiszteletére, 1896-ban kérte a Magyarok Nagyasszonya ünnepét hazánknak. A Szent Mihály-imádság soraival kérjük egyházmegyénkre és hazánkra is áldását. Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!”