2019.06.14. 17:25
Dokumentumfilm állít emléket a nógrádi középkori templomoknak
Shah Timor rendező, operatőr Középkori templomok Nógrád megyében című filmjének bemutatójára invitálta a minap a közönséget a Dornyay Béla Múzeum. Azonban a rendezvény helyszínének választott galériahelyiségbe – ahol most a minap megnyílt 35. tavaszi tárlat alkotásainak egy része is látható – a vetítés megkezdése előtt további ülőhelyeket kellett bevinni az érdeklődők nagy száma miatt.
A nagy értékű filmet élvezetes beszélgetés követte Praznovszky Mihály és Shah Timor között Fotó: H. M.
A megjelenteket – köztük a rendező néhány munkatársát – és a beszélgetőpartner szerepére felkért Praznovszky Mihály irodalomtörténészt a házigazda intézmény igazgatója, Shah Gabriella köszöntötte, majd következett a program lényegi része, a bő egyórás film vetítése.
Maconkával, Mátraverebéllyel, Tarral kezdve, többek között Nógrádsápon, Tereskén, Herencsényen, Csesztvén át Egyházasgergével, Zabarral befejezve sorjázott a húsz, jellegzetességei alapján bemutatott szebbnél szebb, értékesebbnél-értékesebb falusi templom.
A megye városait Pásztó és Szécsény képviselte Shah Timor két esztendőn át készített felvételein. A forgatókönyv szövegét Mag Hella régész, művészettörténész, a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársa és Shah Gabriella művészet- és vallástörténészi minőségében írta, a szakértő Feld István történész, régész, egyetemi docens – aki néhány évvel ezelőtt részt vett a Salgó vár felújításában is – volt.
Isten házai Csernák János színművész hangján mutatkoztak be. A korabeli zeneszámokat Shah Timor válogatta Steib Janka néprajzos közreműködésével. A rendező sok segítséget kapott Nyesténé Kocsis Mónika asszisztenstől is.
A salgótarjáni születésű – jó ideje a Veszprém megyei Nemesvámoson élő jeles Mikszáth- és Madách-kutató, a helyi múzeum egyik korábbi igazgatója – Praznovszky Mihály gyakorlatilag minden néző – egyszersmind műélvező – nevében szólt, amikor Kányádi Sándor Folytonosság című versével, illetve saját szavaival megköszönte Shah Timornak a filmje – amely kinek-kinek személyes élete szempontjából is fontos lehet – okozta élményt.
E hatás azért is volt katartikus mint lokálpatrióta számára, mert a különböző szent nevével megáldott templomépületek s azok kiemelésre méltó külső és belső részletei, egyházi kincsei a varázslatos palóc tájba belesimulva jelennek meg.
Bár ember nem látható a filmkockákon, mégis szinte tapintható a szerepe mind az építésben, mind a megőrzésben, mind a szakrális és világi hagyományok ápolásában, a vallási hit, meggyőződés megélésében. S mindez annál inkább értékelendő és becsülendő, mert az ötvenéves Shah Timor afgán származású, 1984 óta él Magyarországon, amelyet második hazájának tekint.
Már az előző években is készített számos figyelemre érdemes filmet, például Gaál István filmrendezőről, ifj. Szabó István szobrászművészről és Balázs János festőről, költőről. Legközelebb Földi Péter somoskőújfalui festőművészt tervezi kamerája, döntő többségében saját technikája elé ültetni.
Kányádi Sándor: itthon van az Isten
A filmpremierre beszélgetőpartnernek meghívott nógrádi gyökerű Praznovszky Mihály az erdélyi – immár klasszikus – költő, Kányádi Sándor Folytonosság című versének hangulatát, mondandóját érezte kifejezőnek a Shah Timor filmjéről szóló diskurzus bevezetéséhez: áldozóhely volt szentély/pogány templom később keresztény/mutatja még egy-két mohos darab/a hajdani falat/most csak hely fű fa és bokor/tenyészget csöndjében élni akar/lábod ősi ösvényre ismer/akármikor jössz itthon van az Isten.
