Nyár közepén a határban

A szécsényi határ a megye egyik legnagyobb mezőgazdasági területe. Megkérdeztük a város mezőgazdasági szakembereit, hogy ez évi időjárás miképpen befolyásolta a különböző növénykultúrákat, hogyan fejlődnek a növények, milyen termésre lehet számítani?

Szécsény. Kuris Péter vállalkozó, családi gazdálkodónak a véleménye, hogy 2016-ban az időjárás nagyrészt kegyeibe fogadta a mezőgazdasági szakembereket. Júliusban nagyon régen volt ilyen szép a határ. Öröm kint lenni, mert minden növénykultúra nagyon szép, igaz, hogy egy kiadós eső már jó lenne. A növénytermesztésben a fő profiljuk a héjnélküli tök, amelyből az idén 78 hektárt ültettek el. A növény nagyon szépen fejlődik, most virágzik, már látni a kis kabakokat. A tök héjnélküli magját feldolgozzák, az abból kinyert olajat értékesítik. Július 10-én elkezdték az aratást, terméskilátásuk igen jó, hektáronként 50 mázsára számítanak. A szakember elégedett a napraforgó fejlettségével is, amely most van virágzásba. – Elégedett vagyok az eddigi időjárással, szép a határ – fogalmazott Laczkó Bertalan. – A repce, amelynek az aratását július tizedikével elkezdték, jó termésátlagot ígér. Elégedett a kukoricával, napraforgóval, mindkét növény szépen fejlődik. Majd hozzátette: most jól jönne egy kis csapadék ezeknek a növényeknek. A búzából az idén átlagtermés várható. Laczkó Bertalan a növénytermesztés mellett húshasznú szarvasmarha tartással is foglalkozik. A téli takarmányozásra kettőezer bálát tárolnak be. Ahogy mondta, az időjárás kedves a szénabetakarításnak, amelyre az idén más második alkalommal került sor.

Sümegi Ferenc családi vállalkozásában 250 hektáron gazdálkodik. Megítélése szerint rosszul indult az idei tavasz, április közepéig a határ kritikus képet mutatott, nem fejlődött a búza, a repce. Földbe került a kukorica, a napraforgó, szerencsére megjött az eső, szinte heti rendszerességgel megeredtek az ég „csatornái”. Szépen regenerálódott az őszi vetés, a csapadék jó hatással volt a tavaszi vetésre is. A repce közepes termésátlagot ígér. A kukorica, napraforgó igen szép, de mindkét növénynek szüksége lenne egy kiadós csapadékra. A búza aratását július 7-tel megkezdték, azt a hónap közepéig, ha az időjárás engedi, szeretnék befejezni. A termés mennyiségével és minőségével a szakember elégedett, úgy vélekedett, hogy az utóbbi idő legmagasabb termésátlaga várható. Hozzátette: a magasabb termésátlagra azonnal alacsonyabb árakkal reagál a piac. Így nehéz tartalékot képezni. Csak egy példát, a búza önköltségi ára a gazda igényétől függően, hektáronként 160-200 ezer forint. Mosó Ottó a város legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozója, akinek felesége és két gyermeke is részt vesz a családi vállalkozásban, árnyaltabban fogalmazott. Azt mondta, hogy a korai tavaszi időjárás nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Aztán következett egy csapadékosabb időjárás, amelyet ismét egy szárazabb időszak követett. Június első felében optimális volt az időjárás, de júliusban már a nagy melegben, az aszályos időben a növények nem tudnak megfelelően fejlődni. Igaz, hogy júliusban a város északi részén volt egy jelentősebb csapadék, amelyet sajnos jégeső is kísért. Viszont a déli, nyugati, keleti területeken nem volt eső, pedig igazán ott kellett volna, mert igen laza, homokos a talaj. Az utóbbi napok forróssága, a búza fejlődősére is hatással volt, ahogy fogalmazott a kalászok felső részében a mag „besült”, azaz nem tudott megfelelően kifejlődni. A negatív tényezők ellenére azért elégedett az időjárással, különösen akkor, ha rövidesen lesz egy kiadós csapadék. Marton Gyula családi vállalkozónak is az volt a véleménye, hogy szép a határ, de ha rövidesen nem lesz eső, a nagy forróság, az aszály „elviszi” az őszi termés egy részét. Most minden növénykultúrának nagy szüksége lenne a csapadékra. A  kukorica virágzik, de ha nem kap esőt, visszamarad a fejlődésben. Szépen fejlődik a burgonya, de már most érezni a szárasságot, a gumók nem tudtak teljes mértékben kifejlődni, egy fészek alatt három-négy gumó található.

Szenográdi Ferenc