Helyi közélet

2016.07.13. 06:48

„Meg lehet élni a málnából”

fenyvesi

Július közepe, szezon vége a málnásban. Romhányban minden tekintetben utószezon, hiszen manapság – ahogy beszélgető partnerünktől, Dianovszki Róberttől megtudjuk – már csak öt vagy hat gazda termeszt bogyós gyümölcsöt, málnát, piros ribizlit vagy feketét a faluban. Úgy harminc évvel ezelőtt talán minden második portának volt málnása vagy ribizlise a határban.

Romhány. Éréskor száz és száz dolgos kéz szedte a pirosló gyümölcsöt a kora hajnali hűvöstől a délutáni kánikuláig, hogy aztán kézi kocsikon, vagy autók csomagtartójába téve eljusson a termény az átvevőig. Vajon miért csökkent ilyen drasztikus mértékben a termelési kedv az utolsó néhány évtizedben? Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Megszűntek a gyárak, megszűnt minden munkalehetőség. Az emberek másodállásban termeltek a háztájiban, de itteni munkahelyek híján elmentek a faluból máshova dolgozni. Főként a fiatalok távoztak, akiket sem most, sem akkor nem lehetett „megfogni”. Hozzám is sokan járnak szedni, de főként idősebbek. A fiatalokat nem nagyon lehet motiválni a munkára, a mezőgazdaságra.

[caption id="" align="aligncenter" width="838"] Dianovszki Róbert fél hektáron termel málnát[/caption]

Annak idején sokan panaszkodtak, hogy nincs ára a gyümölcsnek, az átvevők kukacoskodnak, nehezen fizetnek. Ön mégis maradt az ágazatban. Ma mekkora területen termel? Mintegy harminc éve csinálom, szüleim beleneveltek ebbe. Önállóan tizenöt éve dolgozom. Negyed hektárral kezdtem, mára megdupláztam a területet. Van egy új telepítés, van egy régi. Csak málnával foglalkozom, bár most próbálkozom egy új telepítéssel, szederrel. Ilyen, viszonylag kis területen is kifizetődő a termelés? Igen. Lehet a gyümölcsöt hűtőházba vinni, lehet őstermelőként a piacra is. Elfogadható ára van a málnának. Mindenképpen mozdulni kell, szállítani a terményt oda, ahol megfizetik. Néha a kereskedő jön helybe, de jobban szeretik, ha én viszem. A szállítási költségeket is ön állja? Így van. Nem mondom, hogy milliomos lesz belőle az ember, de ha nem érné meg, nem csinálnám.

[caption id="" align="aligncenter" width="692"] Hűtőházba és őstermelői piacra is lehet vinni a gyümölcsöt[/caption]

Lát arra esélyt, hogy a gyümölcstermelés visszatérjen arra a szintre, ahol volt úgy harminc éve? Nem valószínű. A falunak kellene összefogni. Ott a példa, Berkenye. Ott nagyon jól működik a faluszövetkezet, saját hűtőházzal. Nem értem, annak idején miért nem akarta itt a nép.  Kifizetődő lett volna hosszú távon a hűtőház, ráadásul munkahelyet is teremtett volna. Sajnos, nagyon kevés a termelő itt, Romhányban. Talán rá lehetne rábeszélni a fiatalokat a mezőgazdaságra, pláne azokat, akiknek még munkahelyük sincs, de kérdés, hogyan. Márpedig a földben van pénz!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában