Botanikusnak állítottak emléket

Dr. Tuzson Bence államtitkár jelenlétében leplezte le dr. Tuzson János botanikus emléktábláját Turopoli Zsolt Tar polgármestere és Dobre Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. igazgatóhelyettese a múlt szombaton Fenyvespusztán.

Tar-Fenyvespuszta. A hét égén több százan érkeztek Fenyvespusztára két irányból – Tar, illetve Bátonyterenye felől –, hogy részt vegyenek azon az emléknapon, amelyet első ízben bonyolított le Tar önkormányzata.

A nap első eseménye – a helyi általános iskolások, tanáraik és a polgárőrök kíséretében – már délelőtt kezdetét vette a polgármesteri hivatal előtt. A részvevők ezúttal virággal ültették be a környéket, majd délben mintegy ötven fő gyalogosan indult el az arborétumhoz, ahol a Salgótarjáni Bányász-Kohász Fúvószenekar műsora fogadta a folyamatosan érkező vendégeket.

Délután három órakor Turopoli Zsolt, Tar polgármestere köszöntette megjelenteket, mások mellett a Tuzson család tagjait, dr.Tuzson Bence államtitkárt, valamint Dobre Kecsmár Csabát, az Egererdő Zrt igazgatóhelyettesét. A faluvezető kiemelte: az emléktáblával dr. Tuzson János botanikus professzor munkásságának, emlékének kívánnak adózni.

[caption id="" align="aligncenter" width="2356"] Turopoli Zsolt, Tar polgármestere és dr.Tuzson Bence államtitkártFotó: Hüvösi Csaba[/caption]

Dobre Kecsmár Csaba,  az Egererdő Zrt. vezérigazgató helyettese elmondta, hogy társaságuk 2011-ben útjára indította a Nyitott erdő programját, amelyben Fenyvespuszta is helyet kapott.

– Az eredmény: egy csodálatos környezetben lévő, modern, minden igényt kielégítő épületegyüttes a régi helyett. Reméljük, a jövőben a tari önkormányzat hagyományteremtő jelleggel tartja majd meg ezt az emléknapot és örülünk neki, hogy mi is házigazdái lehetünk ennek a jeles eseménynek – tette hozzá.

A helyszínen összefutottunk azzal a 76 éves Erki Lászlónéval, aki az iskolai tanulmányai befejezése után ide, a Csemete-kertbe járt dolgozni.

– Az ötvenes évek második felében vagy húsz, többségében fiatal lány járt ide Király József erdészhez a dolgozni. Ez idő tájt Fenyvespusztán még egy konyhával, ebédlővel is ellátott épület állt, ahol szálláslehetőség is volt, miközben több épületben még állandó lakók voltak. Az erdészház mellett, emlékszem, Asztalosék laktak. Amikor eljött 1956 ősze, itt voltunk „csemetézni.” Nagyon féltünk, hogy Bátonyterenye felől ide is elérnek a tankok, de ebből szerencsére nem lett semmi.

[caption id="" align="aligncenter" width="1970"] A legkisebbek is megtalálták a maguk elfoglaltságát az emléknaponFotó: Hüvösi Csaba[/caption]

A ma már bottal járó néni a későbbiekben már kissé meghatódva elevenítette fel további Csemete-kerti emlékeit nekünk, valamint férjének, Tibor fiának és menyének.

A nap eseményeinek folytatásaként a megjelentek átgyalogoltak az alig száz méterre lévő arborétum kapujához, ahol dr. Tuzson Bence államtitkár szólt a megjelentekhez.

– A kor okán én nem ismerhettem dr. Tuzson Jánost, de nagymamám – akinek Mátraszentlászlón volt egy kis háza – gyakran járt ide és sokat mesélt nekem a fenyvespusztai eseményekről. Mindezek mellett keresztapám, Kocsis Lajos is jórészt itt töltötte a gyermekkorát, ő is sokat mesélt nekem a botanikus tevékenységéről. Tény, hogy Trianon után, őt kérték fel a megtépázott területeink, az elvesztett erdeink hazai pótlására. Saját pénzén, energiáját nem kímélve fáradozott azon, hogy a hatvani csemetézés mellett itt, Fenyvespusztán is egy tangazdasági csemetekertet hozzon létre. Ő ezt a területet egy tudományos kísérleti telepnek szánta. A damaszkuszi rózsák telepítését ugyan furcsállották a helyiek, de neki mégis sikerült ebből a növényből is rózsaolajat kivonnia – fejtette ki dr. Tuzson Bence.

Az államtitkár a nagymamája és a keresztapja történeteiből is megosztott néhányat a hallgatósággal: 1943 -ban Fenyvespusztán egy csikót akartak betörni. Nem sikerült, ám a botanikus professzor – 73 évesen – úgy döntött felül a lóra, majd betöri. A csikó őt is ledobta, eltörött a lába, amelyből csak részlegesen gyógyult meg, majd 1943 decemberében Budapesten, a villamoson rosszul lett és elhunyt. Amikor december 21-én, a fővárosban dr. Tuzson Jánost eltemették, itt, Taron a vizsla kutyája az egész napot végig nyüszítette. Érezhette gazdája fájdalmas elvesztését.

– Nagy tisztelet és köszönet azoknak a tariaknak, akik eddig is foglalkoztak dr. Tuzson János botanikus életével, munkásságával, amit most egy emléktábla kihelyezésével is megerősítenek – fogalmazott dr. Tuzson Bence.

[caption id="" align="aligncenter" width="3008"] Muzsikaszó fogadta az érdeklődőketFotó: Hüvösi Csaba[/caption]

Az államtitkár beszéde után Turopoli Zsolt illetve Dobre Kecsmár Csaba leleplezték a botanikus emléktábláját, majd Letovai Károly, Bátonyterenye alpolgármestere a város önkormányzata nevében koszorút helyezett el az emléktábla talapzatánál.

Ezután az érdeklődők részére Vámos Károly erdész arborétumi túrájára került sor, majd a szabadtéri színpadon a tari Kontyvirág hagyományőrző csoport fergeteges műsorát tekinthették  meg az emléknapra kilátogatók. Az eseményen hirdették ki az „Élet a Tari Arborétumban” című rajzpályázat eredményét. Hat diák részült különdíjban: Kása Gabriella, Ottrok Boglárka, Kovács Viktória, Lőrincz Kristóf, Nagy Kristóf és Tőkei Lili.

A nap további részében a Tar Lőrinc Baráti Kör Egyesület – Kovács László és társa segítségével – nemcsak egy látványos íjászbemutatót tartott, hanem a nagyobb gyermekek felügyelet mellett ki is próbálhatták ezt az ősi magyar vadászeszközt is. A kisebbeknek Sándor Szandra Alsótoldról sétalovaglási lehetőséget biztosított. Késő délután, este volt már, amikor ki-ki gyalogosan illetve gépjárművel hazatért az első alkalommal megtartott Tuzson János-emléknapról.

Cz. Zentai