Országszerte zsűrizte már a legjobb italokat a bátonyterenyei pálinkamester

– Biomérnökből pálinkamester. Friss diplomásként mi vonzotta az elsősorban férfiak uralta szakma irányába?

– Valójában a történetem a Budapesti Műszaki Egyetemmel indult, ahol biomérnökként végeztem. Itt az utolsó évemben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala meghirdetett egy pályázati lehetőséget végzős hallgatók számára, amelyben a diplomamunkát ki lehetett egészíteni egy szabadalmi kutatással, amiért szép ösztöndíj járhat. Jó kihívásnak tartottam, ráadásul úgy gondoltam, hogy az összeget a további tanulmányaimra fordíthatom. Miután megszereztem a diplomát, édesanyám hallotta a rádióban, hogy az akkori Corvinus Egyetem pálinkamester képzést indít. 

Teljesen magával ragadott a minőségi italok világa! Ezzel párhuzamosan felvettek dolgozni a nagykeresztúri CRUXX pálinkaházhoz, ahol a képzésben is részt vevő tanárnő segítette a technológia kiépítését. Így az új munka tekintetében még jól is jött, hogy „pálinkás” irányban is képezni kezdtem magamat.

– Pálinkát minden magyar felnőttnek kötelező kóstolnia legalább egyszer. Emlékszik rá, hogy milyen volt az ön első találkozása a nedűvel? 

– Általában az embereknek a legelső benyomása a pálinkáról az, hogy büdös, erős, kiráz tőle hideg. Egy családi barátunk rendszeresen főzött pálinkát, amiből a családomnak is hozott kóstolókat. Hála neki, úgy ismertem meg a szíverősítőt, hogy kellemes, gyümölcsös illata van, hiszen gyerekként előszeretettel szaglásztam az italt. Felnőttként is az ő pálinkáin keresztül egy finom, élvezhető termékként ismertem meg az italt. 

– Laikusként azt is hihetnénk, hogy egy pálinkamester egész nap csak kísérletezget, ízlelget. Gondolom, ennél azért jóval összetettebb a munkája. 

– Általánosságban egy végzett pálinkamesternek minden tudása megvan ahhoz, hogy akár egy saját pálinkafőzdét is üzemeltessen. Rendelkezik megfelelő gépészeti-, biológiai-, gazdasági- és marketing ismerettel, és természetesen tisztában van a termék-előállítási folyamat minden részletével, az alapanyag beszerzésétől a feldolgozáson át a palackozásig. Én Nagykeresztúron a termékek minőségéért és újdonságok fejlesztéséért felelek. Ez esetben nem csupán pálinkáról van szó, mert gint és vodkát is készítünk, valamint kísérletezünk rum, whisky, likőrök és gyümölcsbor alapú termékek előállításával is.

– Az ország pálinkaversenyein gyakran megfordult már szervezőként és zsűritagként is. Idén májusban Gyulán, Az Év Pálinkás Bonbonja megmérettetésen értékeli majd a finomságokat. Mik a fő szempontok, amiket bírálóként figyelembe vesz?

– A Gyulai Pálinkafesztivál keretein belül tavaly először választották meg Az Év Pálinkás Bonbonját, a sikerre való tekintettel pedig idén is meghirdették a versenyt. Egyik kiemelt célja, hogy nemzeti italunk és a kiváló csokoládék közös kulináris élvezetét népszerűsítsék. A bonbonokban elsősorban a pálinka minőségét igyekszem majd elemezni, azt, hogy mennyire ismerhetőek fel az adott gyümölcs jellegzetességei, valamint értékelem, mennyire harmonizál az ital a csokoládéval. 

– Milyen ízű volt a legjobb pálinka, amit eddig kóstolt? 

– Sok jó pálinkát kóstoltam már, de egy bodzapálinka az abszolút favorit. Az volt a specialitása, hogy a bodza bogyójából készült, de a lepárlás során megbolondították a virágjával is. Ez a kombó nagyon különleges élményt adott. A vadgyümölcsöknek is rajongója vagyok, közülük a vadkörte a kedvencem. 

– Mit gondol, mi a titka a Nógrádikum-díjjal is kitüntetett borzagpálinkának?

– A borzagpálinkát a nógrádi régióban készítik, a bodza lágyszárú fajtájából. Úgy tudnám behatárolni, mint a pálinkák „pálpusztaiját”, hiszen nagyon markáns íze és illata van, szerintem semmi máshoz nem hasonlítható. A versenyeken az utolsók között bíráljuk, mert annyira intenzív. Én kedvelem, de nagyon megosztó pálinka. Azt mondom, hogy legalább egyszer érdemes megkóstolni. 

– Örök kérdés, hány fokos legyen egy pálinka?

– Az, hogy mennyire jó egy pálinka, nem kimondottan az alkoholfoktól függ. A legtrendibbek talán mégis a 40-45 fokos italok, mert ezekben érződik leginkább a gyümölcsösség. Minél magasabb az alkoholtartalom, annál inkább az alkoholosság dominál és kevésbé érezhetők ki a finom ízjegyek.

– Mivel foglalkozik a szabadidejében?

– Jelenleg édesanyaként töltöm a napjaimat egy másfél éves kislánnyal, de nagy szenvedélyem a táncolás. Óvodás korom óta az életem része a tánc, balettoztam és versenytáncoltam is korábban. Jelenleg a hastáncnak hódolok, amit közel tíz éve kezdtem el tanulni. Ez a hobbi feltölt, de azért is szeretem, mert igazán meg tudom mutatni benne a “nagybetűs” nőies oldalamat is.

– Mi a terve?

– Jelenleg minden más előtt a család élvez elsőbbséget, de a jövőben szeretnék még szakmai téren fejlődni. Kicsit már várom a babázás utáni visszatérést. Családi vállalkozásban egy bogácsi szálláshelyet is üzemeltetünk, ami egy új terület a számunkra, de nagyon izgalmas belekóstolni a turizmus világába. Évekkel ezelőtt a pálinkamester képzés után elvégeztem az egyetemen egy csokoládé-, tea- és kávékészítő kurzust is, ebben az irányban is tervezek komolyabban kísérletezgetni. Ahogy egy kedves oktatóm mondta: „A megszerzett diplomával az egyetem kulcsot ad számunkra, de hogy milyen ajtókat tudunk kinyitni vele, az csak rajtunk áll.”