Nógrádban is különleges fajokat láthatunk, ha megvendégeljük a madarakat a kertben

Hazánkban akkor is találnának maguknak eleséget télen az itthon maradó madarak, ha nem etetnénk őket. Vagy ha mégsem lenne elegendő számukra a táplálék, akkor egyszerűen délebbre vándorolnának, ez teljesen megszokott, természetes viselkedés.

– A rovarevő madarak melegebb éghajlatra vándorolnak a hideg évszakban. Nem azért, mert fáznak, hanem abból az okból, hogy nem találnak elegendő betevőt. Azonban vannak olyan fajok, amelyek Magyarországon töltik a telet. Ilyen a fenyőrigó, vagy egyes pintyfélék – ismertette Molnár Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nógrádi helyi csoportjának titkára, hozzátéve: – Az itthon maradt magevőknek az első fagyok beálltától az utolsóig segíthetjük boldogulásukat.

Mint mondta, ha elkezdjük a tollasok etetését, akkor ne hagyjuk azt abba, mert az etetőre szokott madarak számítanak a kihelyezett eledelre, nem biztos, hogy találnak más táplálékforrást. Ezzel akár a vesztüket is okozhatjuk. A költési időszak előtt azonban mindenképpen fejezzük be a különféle eledelek kihelyezését, mivel a fiókák fejlődéséhez fontos, hogy szüleik rovarokkal táplálják őket.

– A legolcsóbb, egyben legtáplálóbb eleség a madarak számára a fekete héjú napraforgómag, de adhatunk nekik natúr szalonnát vagy almát, kölest, boltban kapható madárkalácsot is. Ez utóbbit akár otthon is elkészíthetjük – fogalmazott a szakember, aki azt is elmondta: – Semmi esetre se etessük az állatokat sós, fűszeres, pirított magvakkal. A kenyérmorzsa sem ajánlott, mert puffadást okoz.

Az is jó, ha egy tálkában vizet is teszünk ki, ez nyáron fontosabb, de télen sem felesleges. Azonban ilyenkor figyeljünk arra, hogy ha befagy, törjük fel a jeget. Arra is figyelhetünk, hogy az etető közelében legyenek fák, bokrok, esetleg sövény. Vannak olyan fajok, például a cinegék, amelyek a kiválasztott maggal elrepülnek és a cserjék rejtekében fogyasztják el azt. Így ragadozók ellen is védelmet lelnek. 

– Akár műanyag flakonból is készíthetünk madáretetőt, az aljába halmozzuk a magokat és vágjunk rá egy nyílást, mielőtt felakasztjuk. Napjainkban azonban rengeteg formájú, egyszerű, díszes, színes etető kapható, amik akár a kert ékei is lehetnek. Fellógathatjuk azokat egy fára, egy talapzatra, de akár az ablakpárkányra is helyezhetjük.  – hangsúlyozta Molnár Márton, hozzátéve: – Azonban bizonyos fajok a földre leszórt magokat szeretik felcsipegetni. Semmiképpen se etessünk madarakat olyan helyszínen, ahol rendszeresen járnak házi macskák. Ezeken a helyeken a felelőtlenül tartott kedvencek rászoknak az etetők között nyüzsgő madarakra, és akár naponta elpusztíthatnak egy-egy kis énekest. Ha jól megfigyelhető helyre tesszük ki az etetőt, rengeteg tollas vendéget láthatunk. Leggyakrabban a különböző cinegékkel – szén-, kék- és barátcinege – és verebekkel találkozhatunk, de a pintyfélék, vagy akár a harkályok is szívesen meglátogatják az etetőket. A ritkább példányok a téli vendégeink közül kerülnek ki, ha szerencsések vagyunk, láthatunk zsezsét is.

Azt talán kevesen tudják, hogy a vízimadarak etetése nem ajánlott. Bár ez inkább nyáron jellemző, hiszen a vízpartok mellett szabadságukat töltő családok szívesen dobálnak kenyérdarabokat a kacsáknak, hattyúknak és a szárcsáknak. Sőt, vannak helyek, ahol madáreleséget is árulnak a számukra.

– Ezek a madarak télen dél felé húzódnak, ahol nem fagynak be a vizek – fogalmazott Molnár Márton, hozzátéve: – Azonban ha nyáron könnyen találnak itthon táplálékot, akkor nem költöznek el, és télen is várják az eleséget. A nyaralók azonban a hideg évszakban már nem etetik őket, így éhen pusztulhatnak. Emellett az is gondot okoz, hogy kis területen összesűrűsödnek a vízimadarak, ez agressziót szülhet és a betegségek is jobban terjednek közöttük. Mindezeken túl a tevékenység szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését. Éppen ezért a vízimadarak esetében a „Soha, sehol, semmivel ne etessük őket” alapelv betartása jelenti a legjobb, az állatok érdekeit leginkább szem előtt tartó magatartást.