Király

Augusztus 20-án Balassagyaramaton is látható volt a Szent Korona Herendi porcelánmanufaktúra által készített mása. Bárki közelről megcsodálhatta az apró részletességgel kidolgozott koronázási ékszert. 

A Szent Korona nem csupán Európa egyik legrégebbi beavató jelvénye, hanem a magyar államiság jelképe is, legértékesebb kincsünk és történelmünk szimbóluma. Csak az lehetett törvényes uralkodó hazánkban, akit a Szent Koronával koronázott meg az esztergomi érsek a székesfehérvári bazilikában.

Szent Istvánról általában egy megtört, idős, szakállas férfi képe ugrik be elsőre, ez lehet azért, mert túlélte a fiát, Imre herceget. De valószínűleg azért is, mert a Szent Koronán is egy sovány, nagy szemű férfit ábrázoltak Istvánként, aki benne van a korban. Pedig Istvánt valószínűleg fiatalon koronázták meg. A kutatók a fennmaradt iratok latin szavaiból tudnak következtetni az államalapító korára. Eszerint 16-17 évesen már részt vehetett a politikai életbe, nem sokkal Géza halála előtt. Ha ez valóban így van, akkor a koronázásakor sem volt éppen öreg, csak egy húsz év körüli férfi. Sajnos a születésének pontos dátuma, de még a helye sem ismert.  

A „Szent Korona-eszme” már István korában kialakulhatott, számtalanszor hallhatjuk, olvashatjuk, hogy a Szent Korona országában élünk, ami akkoriban államterületet szimbolizált.  Ezt a Werbőczy-féle „Szent Korona-tan”, doktrína is mutatja a Hármaskönyvében, amely szerint a magyar államot a király és nemzet együttesen alkotja.