A nógrádi közgyűlés is csatlakozott a békepárti határozathoz

A napirendet hosszú vitát követően fogadták el a Fidesz-KDNP frakció jelenlévő tagjai, az ellenzéki tagok nemmel szavaztak, Cseresznyés István jobbikos képviselő pedig nem szavazott a kérdésben. 

Azzal a céllal került a közgyűlés elé a fenti határozati javaslat, hogy Nógrád Vármegye Önkormányzata kifejezze elkötelezettségét a béke mellett. A napirendben kifejtették: Immár több, mint egy éve fegyveres konfliktus dúl közvetlen szomszédságunkban Oroszország és Ukrajna között. Reális esélye nem mutatkozik annak, hogy ez a háború rövid időn belül véget ér. Ellenkezőleg, több politikai, katonai szakértő attól tart, hogy a konfliktus világméretűvé válik. A háborúban már eddig is több százezer ember veszítette életét és további százezrek élete kerülhet veszélybe. A katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget. Jelenleg is zajlik a sorozás, így további kárpátaljai férfiakat visznek a frontvonalba. 

A határozati javaslatban megfogalmazták: Nógrád Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése a veszély aktualitását hangsúlyozva csatlakozik az Országgyűlés 5/2023. (III.31.) számú „békepárti határozat”-ához. Döntésével a közgyűlés kifejezte elkötelezettségét a béke mellett és elítélte Oroszország katonai agresszióját. A testület hangsúlyozta, hogy elhatárolódik és tartózkodik az olyan állásfoglalásoktól és politikai akcióktól, amelyek jelentős gazdasági károkat okozhatnak hazánknak, vagy Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik és erre szólította fel a magyar közéleti szereplőket is. A közgyűlés egyúttal kérte a kormányt, hogy továbbra is nyújtson humanitárius segítséget Ukrajnának és minden lehetséges módon folytassa az Ukrajnából menekültek megsegítését.

– Az egész világ a békét akar, azonban azért van problémám az előterjesztéssel, mert igazságos békét szeretnénk. Ebben viszont nincs benne egyetlen mondat: a háborúnak legyen azonnal vége, és az orosz agresszor húzódjon vissza az eredeti határokhoz – hangsúlyozta hozzászólásában Cseresznyés István, jobbikos képviselő. – Brüsszelt nem kellene ebbe belekeverni, ugyanis így számomra ez az előterjesztés csupán a társadalom megosztására szolgál, amit a közelgő választásokon a Fidesz-KDNP a saját céljaira használ majd fel. Ezért nem is fogok szavazni ebben az ügyben, mert méltatlannak tartom, hogy ez így bekerült elénk.

Zsédely Lajos, a Demokratikus Koalíció képviselője is csatlakozott ehhez a véleményhez, úgy fogalmazott: egyértelműen az ukrán fél mellé kell állni ebben a helyzetben és az áldozatot a lehetőségekhez képest támogatni kell. 

– Katonákkal nem, de fegyverekkel segíteni kell Ukrajnát, mivel szép számmal élnek ott magyarok. Az oroszok szemében ez ugyan rossz lépés, de sem támadástól, sem gazdasági megszorítástól nem kell emiatt tartanunk, hiszen ezeket még sosem alkalmazták – hangsúlyozta a képviselő. – A háborút a kormány arra fordítja, hogy minden bajunkat, gazdasági nehézségeinket és az infláció emelkedését is a brüsszeli szankciókra vezesse vissza.

Borenszki Ervin a Magyar Szocialista Párt képviselője is hasonlóan vélekedett. 

Hajdara Roland, a Mi Hazánk Mozgalom tagja pedig azért nem támogatta a határozati javaslatot, mert úgy ítélte meg, hogy az túlságosan pozitívan áll az ukrán félhez. 

– Nem lehet azon csodálkozni, hogy nincs közöttünk egyetértés és ennél az asztalnál nem is tudjuk azt megállítani, hogy melyik félnek van igaza – fogalmazta meg Skuczi Nándor, a közgyűlés elnöke. – Azt látom, hogy egy nagy gazdasági háború és verseny folyik. Amerikának az az érdeke, hogy az Európai Uniót belesodorja ebbe a háborúba. Az a véleményem, hogy bárki, aki fegyvert szállít Ukrajnának tovább fokozza ezt a háborús helyzetet. 

A közgyűlés végül 5 igen és 3 nem szavazattal fogadta el a javaslatot, Cseresznyés István nem szavazott.