Eltévesztett íz

Az utóbbi időben gyakran „játszom” a konyhatündér szerepét, a főzéshez pedig szívesen használok – a szárítottak mellett – zöldfűszereket is. Emiatt az ablakomban több ilyen cserepes is virít, de ez még nem azt jelenti, hogy a téma szakértőjeként tetszeleghetek. A minap bevásárlás közben megpillantottam néhány cserepes fűszernövényt. A mellettük olvasható kiírás szerint bazsalikom, menta, rozmaring és szurokfű – azaz oregánó – volt a választék. Ez utóbbinak megörültem, hiszen a felsoroltak közül egyedül az hiányzott még az „ablakkerti” gyűjteményemből, így betettem a kosaramba egy számomra még ismeretlen növényt. Mentségemre szóljon, korábban sosem láttam oregánót, illetve a szárított verziója csomagján látható ábrát sem vettem még alaposabban szemügyre. Kiderült: ez nagy hiba volt.

Már javában főztem, amikor épp szurokfűre lett volna szükségem. Az ablakhoz léptem, lemetszettem egy keveset a friss szerzeményemről, amit mosás után elkezdtem felaprítani. Ekkor lett gyanús, hogy az illata sok mindenre emlékeztet, csak oregánóra nem. Gyorsan kikerestem a szárított fűszeres dobozomból a megfelelő tasakot, az ábrát szemlélve pedig megerősítést nyert bennem: nem azt vásároltam, amit szerettem volna. Miután sikerült előkerítenem a növény csomagolását, rájöttem, hogy egy cserép tárkonnyal lettem gazdagabb. Tulajdonképpen még ilyen fűszernövényem sem volt otthon, de azért legközelebb vásárlás előtt alaposabban szemügyre veszem a címkét, még mielőtt kakukkfüvet is veszek szurokfű helyett. Más az íz hatás...