Isten segítsége nélkül nem sikerültek volna a műtétek – vallotta dr. Csókay András Balassagyarmaton

Az előadásra sokan kíváncsiak voltak, a helyiek mellett még a környékbeli településekről is érkeztek érdeklődők. A megjelenteket dr. Petrányi-Szöőr Anna köszöntötte. Majd kifejtette, hogy a Krisztus, a tudomány megváltója című szabadegyetem előadássorozat idén augusztusban indult el. Mint mondta: ennek előzménye a 2008 óta a Semmelweis Egyetemen dr. Csókay András és Prof. dr. Kopp Mária által vezetett Istenhit és orvostudomány című kurzus, amelynek célközönségét szerették volna bővíteni a programsorozattal. A balassagyarmati előadás pedig már a tizenkettedik a sorban.

Ezt követően dr. Csókay András vette át a szót, majd Isten és a tudomány kapcsolatáról, illetve a saját, Teremtőhöz fűződő kapcsolatáról is beszélt. Rámuttott: életének egy szakaszában elfordult az Istentől, azonban sok kitérés és nehézség után, a megbocsátás kegyelmének helyzetét követően 24 évvel ezelőtt visszatért hozzá.

– Életem nagyon nehéz helyzeteiben mindig kaptam egy hitélményt, egy misztikus tapasztalatot, ami segített – mondta dr. Csókay András. Hozzátette: – Az orvosok néha Istennek képzelik magukat a minimális tudásuk miatt, amit megszereztek. A megtérés előtt én is ilyen voltam, ráadásul két egyetemet is elvégeztem, ami növelte a beképzeltségemet. Azonban tíz éven át nem volt kreatív ötletem. Becsülettel végeztem a munkámat, de kreatív tudománynak való ötletem nem akadt. Végül 1998. decemberében, miután visszatértem Istenhez, onnantól kezdve imádkozó orvossá váltam és sorra jöttek a hasznosabbnál hasznosabb elképzelések. 

Kitért az első jelentősebb szakmai sikerére is

– Az idegsebészet legnagyobb problémája a súlyos koponyasérültek kezelése volt, ami mind a mai napig az. Azonban nem tudtunk mit tenni a koponyaűri nyomás fokozódása ellen, és sorra veszítettük el ezeket a betegeket. A bonctani klinikumban felvetődött, hogy a borzasztó agyduzzadás ellen az lehetne egy módszer, ha oldalt kinyitjuk a koponyát. Azonban hiába szűnt meg így a nyomás, végül az agykéreg elhalt. Ezért ennek a módszernek az alkalmazása abbamaradt. Aztán 1998 októberében behoztak egy 12 éves kislányt koponyasérüléssel a kórházba. Sajnos nem tudtunk mit tenni, viszont az aneszteziológus meggyőzött, hogy csináljuk meg ezt a műtétet. Az operáció közben pedig önkéntelenül pilléreket raktam az erek két oldalára, ezzel szabad véráramlást biztosítva az agykéregnek. A seb bezárást követően, viszont nem fogtam fel mit tettem. A kislány két hét múlva felébredt, majd két héttel később hazament. Két hónap múlva, amikor megindult a megtérési folyamat végre felismertem a tettem és elkezdtük vizsgálni a módszert. Ezzel pedig felére csökkent a halálozások száma. Mindezt elküldtük a tudományos szaklapokhoz, amit ekkor még nem fogadtak el. Később megismerkedtem Muhari-Papp Sándor Balázs művésszel, aki megrajzolta a módszert és újból elküldtük a szaklapoknak, amit végül elfogadtak – mesélte dr. Csókay András, akinek éralagút műtéti módszer lett az egyik leghíresebb felfedezése. 

Az eseményen az idegsebész többször hangsúlyozta, hogy munkája során számos alkalommal imádkozott Istenhez, aki mindig segített neki. Emellett arról is beszélt, hogy akkor sem, hagyta el a hite, amikor ő maga talált rá halott gyermekére és próbálta meg újraéleszteni.

Végül szó esett a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásáról is, amelyben állítása szerint Isten ismét segítette őt. 

– A fejüknél összenőtt gyermekeknél nagy problémát okoz, ha közös a vénás rendszerük, ugyanis azt nem lehet szétosztani. A bangladesi ikerlányoknál ugyanez volt a gond. Tulajdonképpen ezek azok az esetek, amelyek szétválasztathatatlanok. Így más sebészekhez hasonlóan először én is azt mondtam, hogy nincs mit tenni – fogalmazott dr. Csókay András. Akihez végül ima közben szólt a benne élő Jézus, és azt mondta, hogy vegye el mindkettőtől. Azaz a közös ereket ne hagyják meg egyik gyereknél sem, hanem katéteres eljárással zárják le őket. Végül a műtét sikerrel zárult, és a lányok egészségesek maradtak. Az idegsebész ezenkívül számos kulisszatitkot osztott még meg az ikerpár szétválasztásáról. 

Majd néhány szót ejtett a 2016-ban indult nigériai misszióról is. Kiemelte, hogy nehezek a körülmények, de november 11-én ismét elutaznak Onitsah-ba a Szent Borromeo-kórházba, a kilencedik idegsebészeti misszióra. 

Az előadást a képes beszámolók mellett, dr. Petrányi-Szöőr Anna, Muhari-Papp Sándor Balázs művész és Altay Daniella, dr. Csókay András felségének a személyes történetei tették még érdekesebbé és színesebbé.