Tévhit, hogy a talajgenerátorok használata okoz aszályt Nógrád megyében

Az Országos Jégkármérséklő Rendszer 2018-as telepítésekor hazánkban csaknem ezer, míg Nógrád megyében harminc talajgenerátort helyeztek ki. A közelmúltban egy tévhit terjedt el a laikusok körében, amely szerint a jégkármérséklő berendezések alkalmazása felelős az aszályért.

Csáki Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei elnöke a hazai és Európai Uniós forrásból kiépített hálózat elsődleges céljaként a zivatarfelhőkből hulló jégdarabok okozta károk mérséklését nevezte meg.

– A rendszer működtetésével hazánkban tavaly is több tízmilliárd forintnyi kárt sikerült megelőzni, amely pozitív hatás nem csak a mezőgazdaságot, hanem a lakossági, az ipari vagy az állami létesítményeket és ingatlanokat is érintette. Éppen ezért állunk értetlenül a szakemberek által csak Jégernek becézett rendszer körüli „boszorkányüldözés” előtt. Az idei, tartósan elhúzódó aszály egész Európát, illetve Magyarországot, azon belül pedig legfőképp a keleti országrészt sújtja. Az elmúlt időszakban felerősödtek azok a vélemények, amelyek mindezért a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé. Ezek a felvetések azonban minden valóságalapot nélkülöznek – mondta Csáki Balázs.

Elárulta: az elmúlt hetekben a helyzet odáig fajult, hogy a generátorok működtetői közül többeket súlyos – egyeseket halálos – fenyegetések értek. A kamara megtette a szükséges jogi lépéseket, így feljelentést tett a fenyegetések, illetve a rémhír keltése miatt. Ezzel egyidejűleg a megfélemlített generátorkezelők körzeteiben – elsősorban az Alföldön – ideiglenesen leállították a rendszert.

A megyei elnök tudomása szerint szűkebb hazánkban nem érte komoly támadás a generátorok kezelőit. Ugyanakkor tudja, a megyei gazdák részben szkeptikusak. Néhányan jelezték, hogy elképzelhetőnek tartják az aszály és a rendszer használata közti összefüggést. Csáki Balázs azonban aláhúzta: tudományosan bizonyított, hogy a Jégernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, hiszen az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni.

– Ezt támasztja alá például, hogy idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott. Emiatt hazánkban már kora tavasszal is problémákat okozott a szárazság, holott a jégkármérséklő-rendszer csak április 15-től működik. Hasonló tény, hogy a generátorok 2018 óta üzemelnek, ugyanakkor az elmúlt négy évben nem volt ilyen mértékű aszály. Ellentétben több korábbi évvel – úgymint 1992, 1993, 2003 és 2007 –, amikor is komoly csapadékhiány jellemezte az időjárást. Az akkori jelenség napjainkhoz hasonlóan szintén főként a keleti országrész gazdáit sújtotta – ismertette Csáki Balázs.

Véleménye szerint teljesen érthető, hogy a gazdálkodók elkeseredettek az idei szárazság miatt. A NAK emiatt minden lehetséges eszközt megragad azért, hogy az aszály miatt károkat szenvedő mezőgazdasági szakembereket támogassa.

Az idei év első felében jóval kevesebb csapadék hullott

Kérdésünkre az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) szintén megerősítette, hogy az idei évben tapasztalt szárazság nem egyedi eset megyénkben. Lakatos Mónika, a szolgálat éghajlati szakértője kifejtette: hazánkban, így Nógrád megyében is néhány évente előfordulnak száraz időszakok, ez hozzátartozik Magyarország éghajlatához. – Az év eddigi részében, illetve most júliusban is többnyire anticiklon alakítja időjárásunkat, ami kiterjed Európa jelentős részére. Az anticiklonok jellemzője a leszálló, felhőoszlató légmozgás, és emiatt száraz, valamint napos az idő – közölte Lakatos Mónika. Hozzátette: 2022 első félévében Nógrád megyében az 1991-2020-as átlagnál 30-50 százalékkal kevesebb csapadék hullott. A eső mennyisége a különböző területek között is szórást mutat, hiszen abból a megye nyugati részén több, míg a keletin kevesebb hullott.