Felmérés készült a Zagyva-völgy felső szakaszán fészkelő partimadarakról

– A partimadarak speciális élőhelyi igényekkel bíró fajcsoport, fajainak szinte mindegyike csökkenő állománynagysággal jellemezhető világszerte – írja közleményében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Hozzátették, hogy Európában és azon belül Magyarországon is komoly természetvédelmi kihívást jelent védelmük. A partimadarak jellemzően a nyílt, sekély vizű, mocsaras, iszapos területeket kedvelik, de kedvező feltételeket teremt némelyüknek a Zagyva folyó felső, Nógrád megyén átívelő szakasza is. 

A folyószabályozások, a megváltozott tájhasználat, és a klímaváltozás következtében egyre kevesebb számukra az alkalmas fészkelő- és táplálkozó terület, így az igazgatóság beszámolója szerint állományaik is hanyatlásnak indultak. A meglévő állományt rendszeresen felmérik a Nemzeti Park munkatársai, emellett a védelmükre is kiemelt hangsúlyt fordítanak. 

– A Zagyva folyó felső szakaszán is minden évben számba vesszük az ott fészkelő piroslábú cankókat, bíbiceket, kis liléket. Ezen fajok a térségben fontos indikátorok is, ahol jelen vannak, ott nagy eséllyel fordulnak elő más értékes fajok is, így vonuló vízimadarak, kétéltűek, ízeltlábúak, vagy éppen értékes mocsári vegetáció – fogalmazta meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

– A tavalyi év óta tartó jelentős vízhiány következtében idén sajnos nagyon kevés az alkalmas élőhely a szóban forgó madárfajok számára. A Zagyva nógrádi szakaszán mindössze három helyszínen regisztráltunk fészkelést. Az egyik helyszín az elmúlt években már klasszikusnak mondható költőhely, egy egész évben vízzel telt mocsár. Sokáig ez a terület sem volt alkalmas partimadár fészkelésre, ugyanis teljes egészét sűrű nádas borította, azonban az elmúlt években legeltetéssel kezelték a területet. A legelő állatoknak köszönhetően felnyílt a nádas, és iszapos szegélyek alakultak ki. A vízhiány azonban sajnos itt is érzékelteti hatását, így mindössze csak egy pár piroslábú cankó, és egy pár bíbic kezdett itt fészkelésbe – tették hozzá.

Mint kiderült, a másik két fészkelőhely egy speciális helyzet következtében jött létre:

– Egy valaha volt nádas mocsár területén mesterséges tavakat hoztak létre, melyek medrét kialakították, azonban vízzel való feltöltődésük igen lassan halad. Így a sekély vízű, iszapos felszínek kiváló fészkelőhellyé váltak, 6-7 pár piroslábú cankó, számos bíbic és kis lile kezdett költésbe. Bár a partimadarak szempontjából idén áldásos ez az állapot a területen, hosszú távon mégis problémát jelent a tavak kialakítása csakúgy, mint oly sok más hasonló helyszínen. A természetes nádas és mocsárrét helyett ugyanis nagy kiterjedésű nyílt vízterek fognak kialakulni, melyek óriási párolgási veszteséget produkálnak majd, és a környező területek szárazodásához is vezetnek a talajvíz „összeszippantásával” – fogalmaz az igazgatóság.

A rendszeres felmérés tehát a fajok védelme érdekében fontos, ha pedig problémát észlelnek, megteszik a szükséges intézkedéseket. Hosszú távú megoldást a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság meglátása szerint a vízgazdálkodás újragondolása, az élőhelyek helyreállítása jelenthet.