Majd' háromezer mérkőzésen fújta a sípot a szécsényi játékvezető

Tizenéves korában a helyi ifjúsági labdarúgócsapatnak volt a tagja. Még nem volt 20 éves, amikor 1963-ban úgy döntött, elvégzi a labdarúgó-játékvezetői tanfolyamot, majd a futballcipőjét a játékvezetői sípra cserélte le. Kezdetben a járási bajnokságban vezetett mérkőzéseket, amely évek jó iskolának bizonyultak a számára. Fizikai állóképességét rendszeres edzéssel tartotta karban, és elméletileg is képezte magát. Mint szinte mindenhez, a labdarúgó-játékvezetéshez is kell egy fontos dolog a szakmai ismeretek mellett, amit úgy hívnak, hogy tehetség. 

Makovinyi Sándor rendelkezett és rendelkezik ezekkel. A jó szemű, ifjú játékvezető tehetségére – aki a pályán soha nem akart főszereplő lenni, de mindig határozott volt – felfigyeltek. Így lett 1979-ben az NB III.-as keret tagja. A ranglistán következett az országos utánpótlástagság, majd 1981-től az országos keretbe kapott helyet. Ettől kezdve NB II.-es és NB I.-es mérkőzéseken fújta a sípot, vagy lengette a zászlót. 

Példaképe volt Palotai Károly, akinek többször is volt az asszisztense. A Dunaújváros–Tatabánya mérkőzés után odament hozzá Palotai Károly, aki a mérkőzés ellenőre volt, és gratulált a kollégájának, hiszen nagyon korrektül vezette a mérkőzést. Bíráskodott 1976-ban a Salgótarjánban megrendezett U–19-es nemzetközi tornán, továbbá az évek során sok szép élményben volt még része. Pályafutásához 250 NB-s mérkőzés kapcsolódik, valamint a megye legjobb játékvezetői díját két alkalommal is megkapta. Emellett 1988-ban Aranysíp kitüntetésben részesült. Pályafutása alatt összesen 2800 mérkőzésen működött közre, utoljára 2007-ben Szécsényben, a pályaavatón a Szécsény–Ferencváros mérkőzést vezette. 

Játékvezetői pályafutását követően jó ideig tagja volt a balassagyarmati Városi Labdarúgó-szövetség Fegyelmi Bizottságának és a Nógrád Sportjáért Alapítvány kuratóriumának is a tagja volt. Két cikluson át részt vett a Nógrád Megyei Közgyűlés Sportbizottságában. 

A 45 éves játékvezetői munkásságának elismeréseként Arany plakett kitüntetésben részesült, majd megkapta a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése által alapított Bérzcy Károly-díjat. A labdarúgás ma is jelen van az életében, de azt már csak a lelátóról, vagy a televízió előtt kíséri figyelemmel. De a legtöbb szécsényi mérkőzésen ott látni őt a lelátón, továbbá amikor teheti, ott van a magyar válogatott hazai szereplésén. 

Ma már nyugdíjas, de még mindig aktívan dolgozik a balassagyarmati kórházban, ahol már az 57. évét tölti el. Jelenleg a sürgősségi osztály munkatársa. Szécsényben be­kapcsolódik a város közé­letébe, hiszen 1990-től már több cikluson át önkormányzati képviselő.