Szülőfalujában nyílt meg a nemti üvegfestő kiállítása

Gere Erzsébet, Aranyecset díjas üvegfestő Nemti községben született 1955-ben, kétkezi munkások leányaként. Gyermekkora óta vonzotta a képzőművészet, de maga az alkotás sokáig nem képezte az élete szerves részét. Miközben évtizedeken keresztül egészségügyi, illetve szociális területen dolgozott, csodálta mások munkásságát, és mindig is áhítattal szemlélte a templomok színes ablakait. 

– Őszülő fejjel gondoltam először arra, hogy festeni kezdek. Fogtam az átlátszó üveglapot és az ecsetet, aztán nekiláttam. Nem tudom, honnan eredhetett az ötlet, az ihlet. Valószínű, hogy a Teremtő így rendelte el, mert mindennek megszabott ideje van. Annak, hogy én fessek, akkor, nem egészen tíz éve jött el az ideje – fogalmazott az alkotó. 

Mint mondta, égi segítséggel talált rá a művészetre – és ezzel együtt valódi önmagára –, ám a festés technikáját már teljesen egyedül sajátította el. Senkitől sem kért segítséget, hogy megtanulja a különleges technika fortélyát és folyamatát. Tudására önképzéssel tett szert, mindent saját maga tapasztalt ki, majd fejlesztett és tökéletesített, amíg el nem érte az elképzelt célt. 

– Magam találtam ki, milyen összeállításban keljenek életre a színek, s hogyan kell bánni a kontúrfestékkel, milyen mozdulatok szükségesek a kép egyes részleteinél. Egy kis üveglappal kezdtem, és addig-addig próbálkoztam, javítgattam az alkotást, mígnem azt mondtam: ezt már én is kiakasztanám a falamra – mondta Gere Erzsébet. 

Ennek eredményeként mostanra százharminc kisebb-nagyobb méretű festmény született, amelyeket megyehatáron innen és túl hozzávetőleg harminc kiállításon tekinthettek meg az érdeklődők. Műveinek egy része azonban már nincs az alkotó birtokában, szívesen adományoz ugyanis képeket. Így volt ez a Boldogasszony anyánk című, négy esztendeje – egy héten keresztül – készült alkotással is, amelyet nyáron szülőfaluja önkormányzatának ajánlott fel a festőművész. 

Gere Erzsébet az Országos Cserhát Művész Társaság tagja, az Aranyecset díj birtokosa, témái között a természet kincsei ugyanúgy megjelennek, mint a népi és a vallási motívumok. A nemti Civilházban berendezett és 2022. január 31-ig látható kiállításon ezek mindegyikébe bepillantást nyerhetnek az érdeklődők. 

A tárlatot Széll Istvánné, a község polgármestere ajánlotta a látogatók figyelmébe. A faluvezető a kiállítás megnyitóján Lovag Bornemisza Attila író, esztéta, a Cserhát társaság elnöke szavait hangsúlyozta: Gere Erzsébet képei egy igaz ember vallomásait tartalmazzák, amelyek az ég felé szálló üzenetként felhívják a ma emberének figyelmét a hitre. Hisz anélkül mit sem érünk, nincs más kapaszkodó, csak Jézus Krisztus. „És íme, egy festőnő is szinte a hitével térítené meg olvasóit, hogy egyetlen kapaszkodónk legyen Isten”. 
  

Hol globális problémára világít rá, hol csak az emlékeit festi meg
Az üvegfestmények nem csupán szépek, de fontos jelentést is hordoznak. – Az élő bolygót ábrázoltam úgy, hogy szerintem mindenki számára világossá válik, mennyire törékeny a világunk. Egyik festményem a földünk gyógyulását is jelképezi, mert a klímaváltozás miatt még több odafigyelést igényelne a környezet. Minden nap foglalkoztat ez a kérdés, így alkotásaimban gyakorta szerepet kap a természetközeliség – mondta a festő. Hozzátette: egy másik képe is sokat jelent a számára, de az nem hordoz magában mindenki számára megszívlelendő mondanivalót, hanem csak egy kellemes emlék, ami a gyermekkorát idézi. – Fiatalként minden karácsonykor elmentünk az éjféli misére, s én azt a hangulatot szerettem volna visszahozni a képpel, amit akkor éreztem. A havas táj megszokott volt még abban az időben és különleges bájt kölcsönzött az ünnepnek, ami manapság már csak nagyon ritkán adatik meg. Ezért az emlékeimből megörökítettem a hófödte templomot, hogy ezzel is fokozzam az ünnep hangulatát – mondta.