Szennyvíz

2021.12.28. 06:50

Ne használjuk szemetesnek a csatornahálózatot!

A csatornahasználat kultúrája sajnos hagy némi kívánnivalót maga után Nógrád megyében. Fülöp László, az Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt. Salgótarjáni Szolgáltatási Üzemének vezetője a legfontosabb tudnivalókra hívta fel olvasóink figyelmét.

Angyal Eszter

Fülöp László, az ÉRV Zrt. Salgótarjáni Szolgáltatási Üzemének üzemvezetője

Forrás: Hüvösi Csaba/NMH

Fotó: Hüvösi Csaba

A szennyvízhálózat nem rendeltetésszerű használata duguláshoz vezet, ami pedig egyet jelent a bűzhatással, a szennyezéssel és a fertőzésveszéllyel is. Ahhoz, hogy kivédjük ezeket, nagyon fontos, hogy a közműves szennyvízelvezető rendszert annak eredeti céljára, azaz kizárólag szennyvízelvezetésre használjuk. Az év végi ünnepi időszakban jóval többen tartózkodnak otthon, hisz ilyenkor azok is hazalátogatnak szeretteikhez, akik az év többi napján csak ritkán töltik itthon napjaikat. Ez pedig egyet jelent a szennyvízhálózat jóval gyakoribb használatával is.

A témával kapcsolatban megkerestük Fülöp Lászlót, az ÉRV ZRt. Salgótarjáni Szolgáltatási Üzemének üzemvezetőjét, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy a házi szennyvízbeemelő és szennyvízelvezető-hálózat rendkívül sérülékeny, épp ezért nagyon fontos, hogy ne szemetesként használjuk azt. 

- A szilárd hulladékok csatornahálózatba való bekerülése sok esetben ott jelentkezik problémaként, ahol házi átemelő szivattyú van, vagy pedig egy olyan rendszeren megy keresztül a szennyvíz, amiben átemelő szivattyú van - ismertette a szakember. Az ilyen anyagok elzárják a víz áramlását, így mindamellett, hogy dugulást okoznak, ami mindenkinek kellemetlen, tönkre teszik az átemelőben lévő szivattyúkat is. Az utóbbi időszakban a legtöbb esetben a nedves törlőkendők okozzák a bajt, de gyakran találkozunk a hálózatban ilyen-olyan rongyokkal, műanyag eszközökkel, kővel, vagy például csontokkal. Ezek úgy kerülnek a rendszerbe, hogy vagy lehúzzák azokat a wc-n, vagy bedobják a házi aknába. 

 

A csatornahálózat nem szilárdhulladék-elvezetésre szolgál!

Fülöp László azt is elmondta, hogy a szennyvízelvezető rendszer a belekerülő hulladékokat nem bírja elszállítani, a dugulás pedig rendkívül kellemetlen az érintett lakónak, vagy például társasházak esetében számos lakónak, hiszen mindaddig nem lehet használni ilyen esetekben a rendszert, amíg a szakemberek el nem hárítják a dugulást, vagy ki nem cserélik a meghibásodott szivattyút.

- A nedves törlőkendőket, popsitörlőket manapság fokozott mennyiségben használja a lakosság, de nagyon fontos, hogy ezeket használat után semmiképp sem szabad a közműhálózatba dobni. Munkatársaim napi szinten szembesülnek az ebből adódó problémákkal, ezek ugyanis rátekerednek a szivattyúk járókerekére és eldugítják azokat - hívta fel a figyelmet az üzemvezető.
Léteznek olyan törlőkendők is, amelyeken fel van tüntetve az, hogy oldódnak a vízben, és bár rövid távon azok is okozhatnak dugulást, de jóval biztonságosabban használhatóak, így a szakember azt kéri, hogy a rendszerbe maximum az ilyen típusúakat dobják bele.
Ugyancsak sokan gondolják sajnos úgy, hogy a macskaalom, építési törmelék, vízben nem oldható egészségügyi anyag, úgy mint vatta, tampon, vagy épp pelenka helye a csatornahálózatban van, de találkoztak már a szakemberek növényekkel, állattetemekkel, vagy épp a szárnyasok tollazatával is.
- Regnálásom során az eddigi legextrémebb eset az volt, amikor egy pufajka kabátot kellett kiszednünk a csatornából, de szerencsére az ilyen kirívó esetek ritkák - tette hozzá Fülöp László.

 

A csapadékvíz szennyvízhálózatba való bekötése számos problémát okoz
A nem megfelelő rendszerhasználat problémája megyeszerte jellemző, ám minél ritkábban lakott egy település, annál gyakrabban előfordulhatnak dugulások, vagy meghibásodások. A domborzati viszonyok is befolyásoló tényezővel bírnak, hisz minél több átemelőszivattyú van egy településen, vagy településrészen, annál sűrűbben jelentkezhet a probléma. 
Befolyásoló tényező emellett az időjárás is, hiszen máig sokan vannak olyanok, akik illegálisan rákötik az esővízlefolyóikat a szennyvízhálózatra. 
- Ez az átemelőknél okoz problémát, amik egy nagyobb esőzés esetén nem bírják azt a többletterhelést, amit akkor kapnak, hiszen azok egy meghatározott szennyvízmennyiség szállítására lettek méretezve - mondta el érdeklődésünkre Fülöp László.  Amennyiben hirtelen nagy mennyiségű csapadékvíz kerül a rendszerbe, az túlterhelődik és kiönt. Ez pedig mindamellett, hogy bűzhatással jár, szennyezést és fertőzésveszélyt is okoz. Kérem tehát, hogy a talajvizet és a csapadékvizet semmiképp ne vezessék be a szennyvízelvezető hálózatba! - tette hozzá.
Az illegális rákötéseket rendszeresen ellenőrzik is a szakemberek az erre a célra szolgáló speciális füstölő-berendezéssel. Ha kiderül, hogy valaki ilyen módon visszaél a rendszerrel, az komoly büntetésre számíthat. 

 

A zsírok és olajok szintén nem a szennyvízhálózatba valók!
Az év végi ünnepi időszakban a szokásosnál is többen sütnek-főznek otthonukban, és gyakran előfordul, hogy a zsiradékot, olajat beleöntik a szennyvízhálózatba. 
- A zsír és az olaj szintén nem való a szennyvízcsatorna hálózatba, hisz kemény, szappanszerű lerakódást képez, ami üzemeltetési zavart okoz a szivattyúkban, illetve a gravitációs csatornahálózat elzsírosodásához is vezet. A zsírdugó komoly problémákat tud okozni. Az olajokkal, olajszármazékokkal a szennyvíztisztító telep sem tud megbirkózni, hiszen nem erre lett kitalálva. Erre külön berendezés van, épp ezért kell külön gyűjteni és leadni a használt olajat - hívta fel a figyelmet az üzemvezető.
De nem csak ilyenkor, hanem az év minden egyéb napján fontos tehát, hogy ne öntsünk ilyen jellegű anyagokat a lefolyókba. 

Fülöp László, az ÉRV Zrt. Salgótarjáni Szolgáltatási Üzemének területén, az egyik ülepítőmedence mellett
Fotó: Hüvösi Csaba/NMH

Megelőzhetőek a dugulások?
Arra a kérdésünkre, hogy hogyan előzhetőek meg a dugulások, a szakember elmondta: - célszerű lenne megelőző jelleggel időszakosan kihívni a belső dugulás-elhárítót, amikor már érzékelik a lakók, hogy kicsit nehezebben megy le a szennyvíz. Érdemes lenne ilyenkor megkotortatni a belső rendszert, társasházak esetén a közös képviselőknek pedig a fővezetéket, vagy más néven a strangot megpucoltatni. Sajnos azonban jellemző esetben csak akkor hívnak szakembert, ha már megtörtént a probléma - mondta Fülöp László.
- Ha viszont dugulást tapasztalunk, nagyon fontos, hogy először is győződjünk meg arról, hogy körülbelül hol lehet a probléma. Bérházaknál ez nehezebb, családi háznál egyszerűbb, hiszen ha a házi aknába bekukkantunk, és abban áll a víz, akkor kinti dugulás van, azaz minket kell hívni, viszont ha az az akna üres, akkor onnan befelé, a ház felé van valahol a dugulás, ebben az esetben viszont a belső dugulás-elhárítót kell kihívni - hívta fel a figyelmet az üzemvezető.
A rendszer tisztítását, dugulás-elhárítást társasházak és magánházak esetében is a háziaknáig végzik az ÉRV ZRt. munkatársai, hiszen odáig tartoznak a rendszerek az ő üzemeltetésük alá. Ilyen esetekben természetesen mindez ingyenes is. Egyéb esetben viszont belső duguláselhárító szakembert kell hívni.
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában