Minden családtag kiveszi a részét a szécsényi gazdaság feladataiból

Végh Kornél, a családfő annak idején már gyerekként a mezőgazdaságot választotta élethivatásul. Miután a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában befejezte a tanulmányait, azonnal a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetben helyezkedett el. Azt mondta, hogy igazán jó gyakorlati tapasztalatnak bizonyult az ottani munka.

A rendszerváltozást követően aztán az önálló vállalkozás mellett döntött. Húshasznú szarvasmarha tartásával kezdett el foglalkozni. Az évek során szép lassan növekedett az állatállománya és a legelőinek a területe. Közben Ludányhalászi déli részén megvásárolta az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet majorjának egy részét. Jelenleg 200 állatot tart és 250 hektár réten gazdálkodik az Ipoly árterületén. Állatai egész évben kint vannak a legelőn, az Ipoly-parti rét a téli takarmányt is biztosítja az állatoknak.

– Sajnos a gyakori szélsőséges időjárás kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaságot. Eddig még nem fordult elő, hogy télire takarmányt kelljen vásárolnom, most azonban ez történt – vélekedett.

Ami a piacot illeti, állatait belföldi vásárlóknak adja el, állandó vevőköre alakult ki. Fiának, Marcellnek is sikerült átadnia a mezőgazdaság szeretetét.

– Már gyermekként is gyakran kint voltam a telepen, és amiben csak tudtam, segítettem. A gimnáziumi érettségit követően aztán Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen tanultam tovább, ahol mezőgazdasági mérnöki diplomát szereztem. Ezután már teljes erőmmel bekapcsolódtam a családi vállalkozásba.

Édesapja hozzátette: közösen dolgoznak, de fiának külön is van egy húszhektáros területe, ahol növénytermesztéssel foglalkozik, emellett ötven szarvasmarhát tart.

– Ezt a munkát nem lehet másként végezni, csak úgy, hogy tényleg szereti az ember. Ez nem csak egy szakma, hanem életforma – vélekedett Marcell.

– Télen, nyáron, hóban, esőben, ünnepnapokon, egyszóval mindig helyt kell állnunk, hiszen az állatok teljes ellátást igényelnek, ki kell őket szolgálni, ezt nem lehet másként, csak hivatásból végezni – erősítette meg fiát az édesapja.

Végh Kornél úgy fogalmazott, hogy ők a szó legszorosabb értelmében családi vállalkozásban dolgoznak, hiszen valamilyen formában mindegyik családtag kiveszi a részét a munkákból. Másik fiuk agrármérnöknek tanul, a felesége tanárnő, de amikor idejük engedi, ők is itt dolgoznak a gazdaságban. Lányuk, aki elismert biológus, Budapesten dolgozik, de amikor hazajön Szécsénybe, ő is kimegy a majorba, megnézi, mik az aktuális tennivalók, s érdeklődik, hogy vannak az állatok.