Gyakoriak a „hívatlan vendégek”: vadak teszik tönkre a salgótarjáni kerteket

Lukai István, a Liget út lakója, gondosan műveli kertjét, hogy termőre fordulva élvezhesse munkája gyümölcsét. Elmondása szerint azonban erre nem sok esély van az udvarát folyamatosan feldúló vadak miatt.

– A város egyik sorházában élek. Az öt lakó közül én és egy szomszédom ápoljuk a kertet, azonban a munkánknak sajnos alig van látszata, mivel a vadak évek óta jönnek-mennek ezen a területen. Eleinte a vaddisznók okoztak jelentős károkat, ezért többször éltem bejelentéssel, és jártak nálam a vadásztársaság tagjai. Az ő javaslatukra beton térhálóval erősítettem meg a kerítésem alját, bízva abban, hogy a vaddisznók úgy már tényleg nem tudják majd tönkretenni a zöldségágyásomat. A megoldás kivitelezésére mind pénzt, mind időt kellett szánnom, de nem bántam, hiszen abban bíztam, hogy így már biztonságban lesz a veteményesem – mondta a salgótarjáni kerttulajdonos, majd hozzátette: nem sokkal később újabb kellemetlen meglepetés érte, amikor is az újabb hívatlan látogatóknak a lombkoronásai látták kárát.

– A szarvasok a drótkerítést letaposva jutottak be a kertbe, ahol több fiatal gyümölcsfát tőből kitörtek, illetve a gallyakat is letördelték, ezzel tekintélyes kárt okozva nekem. Egy birsalma például közel öt év alatt fordul termőre, addig nevelni kell, öntözni, metszeni, tehát munka van vele. A többi fa esetében ugyanígy. Tehetetlennek érzem magam, és szerintem ez a probléma nem csak engem érint. Jó lenne olyan megoldást találni, amely mind a kertet művelni vágyó lakóknak, mind a vadászoknak megfelel – hangsúlyozta Lukai István, majd kifejtette: még egyszer megpróbálja rendbe tenni a kerítését, illetve az azzal határolt területét, de nagyon el van keseredve. Amint a salgótarjáni lakos fogalmazott, ő a vadászoktól nem is pénzbeli kártérítést szeretne igényelni. Inkább arra kérné őket, hogy hozzanak megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyagot, és szakemberként segítsenek neki egy vadbiztos kerítés megépítésében, hiszen korából fakadóan erre egymaga már nem képes.

Az esettel kapcsolatban megkerestük a megyeszékhely önkormányzatát. A Salgótarjáni Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája arról tájékoztatta a Hírlapot, hogy idén szep­temberig kilenc alkalommal érkezett bejelentés a lakosságtól közterületen vagy magánterületen, illetve kertekben megjelenő vadakkal – elsősorban vaddisznókkal és szarvasokkal – kapcsolatban. Ugyanez a szám 2019-ben összesen harmincnyolcra, míg tavaly tizenkilencre rúgott.

– Fontos elkülöníteni a vadkár és a vadászható állat által a mező- és az erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kár kategóriáját. Ez utóbbival kapcsolatban a korábbi évek alapján átlagosan havonta két-három alkalommal érkezik lakossági bejelentés az irodához. 2019-ben és 2020-ban a panaszok többsége a nyár végi, őszi hónapokban történt – olvasható a hatósági iroda válaszában.

A tájékoztatásból az is kiderül, hogy a lakott, a köz- vagy a magánterületen megjelenő vadakkal kapcsolatos bejelentésről haladéktalanul írásban tájékoztatják az illetékes vadásztársaságot, amely ezt követően saját hatáskörében jár el és teszi meg a szükséges intézkedéseket.

Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára elmondta: a vadászati törvény a Lukai Istvánéhoz hasonló eseteket csupán néhány mondattal említi, sok kérdést hagyva maga után.

– Az ország legerdősültebb megyéjének székhelyeként Salgótarjánt lényegében körbeveszik a fás társulások. Ez azonban azzal jár, hogy a vadak viszonylag gyakran betévednek a városba, a jelenlétük és tevékenységük pedig ellenérzést kelt a lakosokban. Egy vadász a lakott területeken belül nem, vagy csak rendőrségi engedéllyel folytathat vadásztevékenységet, így az állatok kilövése a „kertekből” nem szerepel a lehetőségek között – emelte ki a megyei vadászszövetség elnöke, akinek véleménye szerint célszerű lenne ezt a problémakört a törvényhozás szintjén elkülöníteni a vadászattól, és inkább úgy kezelni, mint lakott területen végzett vadmentesítést.

Szabó László ugyanakkor megerősítette: a kárbejelentők jelenleg elsősorban a település polgármesteri hivatalánál tehetnek panaszt.

Ezt követően az eljárás rendje, hogy az illetékes vadásztársaság tagjai kimennek a helyszínre, ahol felmérik a körülményeket, valamint az okozott kárt, és igyekeznek a tulajdonossal közösen megoldani a problémát.

Elhagyatott zártkertek csábítják emberközelbe a vadakat

Szabó László kiemelte: a lakosság is tehet a megelőzésért. – A legfontosabb az elhagyatott és elbokrosodott zártkertek kitakarítása lenne, ugyanis az ott lévő gyümölcsfák és terméseik becsalogatják a vadat a lakott terület peremére. Az elhanyagolt udvarba könnyen beszokik a vad, és onnan továbbmegy csemegézni a művelt kertekbe is, illetve onnan már csak pár lépés a belváros. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a kerítések minőségének jelentőségét. Csak akkor vaddisznóbiztos egy kerítés, ha az alja legalább negyven centiméter mélyen be van ásva a földbe. A kutyatartóknak érdemes szabadon engedniük kertjeikben kedvenceiket, hiszen az ebek az esetek többségében elriasztják a vadakat – hangsúlyozta Szabó László.

Hozzátette: míg a vaddisznók főként feltúrják a kertet, addig a szarvasok a gyümölcsfákban tesznek kárt. Sajnos az agancskoronát viselő állatokat és teheneiket még a két méter magas kerítéssel sem biztos, hogy ki lehet zárni a kertből. A megyei vadászszövetség elnöke azt is elárulta, hogy a lakosok által kerítésre aggatott rémszalagok vagy zsinórok teljesen feleslegesek, hiszen a vad nem is látja azokat. Ehelyett a vadászatra jogosultaktól lehet kérni különböző szag- vagy hangalapú vadriasztó szereket, amelyek sokkal hatékonyabbak.