Hazánk védőszentjét ünnepeljük, Nagyboldogasszonyt köszöntjük

Ez utóbbi fontos gondolat, hiszen Szent István király neki ajánlotta fel Magyarországot. A fiatal, erős kézzel kormányzott országnak a helyzete, jól tudta ezt első, szent királyunk is, az ő halála után romolhat, enyészetnek indulhat, de ha a magyarok hittel fordulnak a Szűzanyához továbbra is, akkor megmaradhatnak az országban. Hazánk alapítóját szentté avatta a keleti és a nyugati kereszténység is, ünnepe Magyarország és minden magyar ember legnagyobb ünnepe, augusztus 20-a, a trianoni országhatárokon belül és kívül egyaránt, bárhol a nagyvilágban.

A filmben végigutazunk az Árpád-kor első évszázadán

Aki látta a 2000-es magyar millennium tiszteletére készített Sacra Corona című csodálatos filmet, jól emlékezhet a befejezésre: a gyönyörű jáki templomban felvett koronázási jelenetre. A film a Szent István király halálát követő évtizedekben játszódik, bár nem közvetlenül az 1040-es évek elején. Akkor ugyanis még Aba Sámuel és Orseolo Péter álltak harcban a magyar trónért, megtűzdelve ezt a Vata-féle pogánylázadással, amelyben Szent Gellért püspököt is megölték. Innen kezdődik a film, ami a korabeli krónikák és fennmaradt leírások alapján készült, forgatókönyvét a kitűnő irodalom- és művelődéstörténész, Nemeskürty István írta, a rendező a történelmi filmek méltó alkotója, Koltay Gábor volt.

A filmben végigutazunk az Árpád-kor első évszázadának jelentős trónharcain, hosszú út vezet odáig, míg a záró jelenetben Szent László király fejére kerül a korona. Ekkor hangzanak el az alábbi, gyönyörű sorok az új magyar királytól: „Uram, tudom, hogy ez az ország addig lesz erős és hatalmas, addig létezik, amíg a Szent Korona és a Boldogasszony iránti szeretetünk összetartja. Amint a Korona eszméje elvész, az ország is elveszett. Területe csonkul, lakóinak önérzete pedig szertefoszlik, mint a rosszul szőtt vászon.” Félelmetes sorok ezek, amelyeket Szent László király üzen nekünk 1077-ből, a koronázási időpontjától. Nem nehéz kiolvasni belőle a trianoni tragédiát, de nem nehéz azt sem kivenni, hogy Nagyboldogasszony eszméje ezer év óta velünk van, és ez tartotta össze a nemzetet annyi viharon és vészen át.

Több mint 800 éve várja a híveket a búcsújáróhely

Az már csak a készítők és a Kormorán együttes nagyságát dicséri, hogy a csodálatos zenét, amelyet Charlie, Demjén Ferenc és Varga Miklós énekel a film végén, pontosabban annak szövegét, többféle módon, a film több szereplőjére is érthetjük. „Ki szívét osztja szét, Ő lesz a remény, / Ki szívét osztja szét, az élet csak övé, / Ki szívét osztja szét, követik, merre jár, / Hegyeken és tengereken túl értik majd szavát” – hangzik a közismert dal, amelyet nemcsak világi üzenetként foghatunk fel a filmből, Szent Gellért, Szent István vagy Szent László szavaiként, hanem egyházi, patetikusabb, bibliaibb értelemben is.

Ha pedig Szent Lászlót emlegettem, illik megemlékeznünk római katolikus nemzeti kegyhelyünkről, Mátra­ve­rebély-Szentkútról, amit oly nagy szeretettel gondoznak a ferences testvérek. A Palócföld híres búcsújáróhelye immár több mint 800 éve várja a híveket. Mint írják: „a hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elől menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes – vízfakasztás –, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak.” Szent László király és a hasadék legendájához odakapcsolhatjuk rögtön az erdélyi tordai hasadékot is, amit hasonlóan a szent királyhoz kötnek.

A zarándokok sokasága miatt templomot építettek

Mint ahogy a Mária-tisztelet is a kegyhelyhez kapcsolható hosszú évszázadok óta. Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a Kisjézussal, megjelent egy verebélyi

néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét. Az 1200-as évek elején, 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút-völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsúkiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást, és azok valódiságát elfogadta – írják a kegyhelyről.

A rendszerváltás után éledt újjá a szerzetesi élet

A ma látható kegytemplom az 1700-as évek közepén épült, barokk stílusban. A kegyhely környékén több évszázadon keresztül éltek remeték, a ferencesek a török kiűzése utáni időszaktól vezetik a kegyhelyet, a XIX. században telepedtek le véglegesen. A virágzás az 1920-as évektől, a katolikus reneszánsz időszakában kezdődött, de a második világháború utáni ateizmus végett vetett ennek. A rendszerváltás után éledhetett újjá a szerzetesi élet ott, 2006-ban nemzeti kegyhellyé nyilvánították, az utóbbi években jelentős megújuláson ment keresztül.

S hogy miért hozom ezt ide? A filmbéli idézetet olvasva, nemde a Boldogasszony iránti tiszteletünk őrzött meg minket évszázadokon át, nemde az ő oltalma segítette át a legnehezebbeken hazánkat, és nemde az ő féltő keze óvta és óvja most is a Kárpát-medence népeit? Nemde ennek az oltalmazó kéznek a szeretete jelenik meg kegyhelyünkön évszázadok óta? Épp a mai ünnep a jó alkalom arra, hogy megerősítsük ezt a Máriához tartozást a következő évtizedekre.

Megfontolandó, hogy mi lesz az, amit követünk

Most nekünk kell felmutatnunk jelképesen a keresztet, ténylegesen pedig a hitet, mert ez az egyetlen utunk. Ezt a feladatot kaptuk elődeinktől, ezt a keresztet mutatta fel a pogányság és a vadmagyarság ellen Szent Gellért, ez a kereszt áll és figyelmeztet útjaink mellett, ez a kereszt az, ami a Szent Koronán és a címerünkön van, és még sorolhatnánk, hány helyen jön szembe velünk a keresztény magyar állam motívuma. Megfontolandó, hogy ezt követjük-e, amit immár ezer éve követünk, vagy a kereszt helyett más dolgokat tűzünk ki magunk elé. Azok nem olyan időtállóak, mint a kereszt, és nem közvetítenek akkora értéket, mint a kereszténység.

Öröméneket tár elénk az írás

Ebben így fohászkodik a Szűzanya: „Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.” Ezt az irgalmat kérjük továbbra is az ünnepen hazánk védőszentjével, Szűz Máriával együtt, és kérjük őt, óvjon és védelmezzen minket továbbra is. Ezer éve itt vagyunk a Kárpát-medencében, viharok, vészek, szenvedések után. Nagyboldogasszony ünnepe arra tanítja a ma emberét, hogy van szószólónk Istennél, van oltalmazónk és közbenjárónk a mennyekben, és van védőszentünk immár ezer éve. Hogy ez továbbra is ugyanígy megmaradhasson, imádkozzunk együtt ezen a hétvégén is hozzá! Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Boldogasszony, Anyánk, légy oltalmazója és védelmezője Szent István király országának továbbra is!