Szenzációs történelmi lelőhelyeket találtak a régészek Nógrád megyében

Tóth Krisztián, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum régészeti osztályának a vezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy az elmúlt időszakban főként a kötelező feladatellátást végezték, azonban még így is számos izgalmas felfedezést tettek.

– Legutóbb Ludányhalászi és Pösténypuszta között, a közút mellett egy régészeti megfigyelés során akadtunk rá egy új lelőhelyre. A késő bronzkori objektumot részben egy domborzati modell segítségével fedeztük fel, ami alapján számíthattunk az előkerülésére az adott szakaszon – mondta el portálunknak Tóth Krisztián.

Bodó Balázs, aki szintén a salgótarjáni múzeum munkatársa, pedig arról számolt be, hogy nemrégiben egy terepbejárás során a salgói vár alatt azonosítottak egy lelőhelyet. Mint mondta, valószínűsíthető, hogy egy őskori telep helyére a 16. században egy elővárat építettek.

– Pásztón a ciszterci monostor próbafeltárásánál, a Kolostor-domb oldalában, 16. századi nagy feltöltési réteget találtunk, ami összeegyeztethető azzal az adattal, miszerint 1552-ben a törökök elől visszavonuló sereg felgyújtotta a települést. A kutatóárkokról készített fényképekből háromdimenziós modellt készítettünk, melyek segítségével egy későbbi kutató akár száz év múltán is azt láthatja, amit mi is megfigyelhettünk.

Ezenfelül a modellből generált árokmetszetek a tervezőmérnököknek is hatalmas segítséget nyújthatnak kiviteli tervek elkészítésében.

– Mátraszőlősön a főút közelében egy régészeti megfigyelés közben leltünk kettő darab késő bronzkori gödörre. Ezek egyikéből egy kerámiából készült, viszonylag nagy méretű tárolóedény nagyobb darabjai és több agyagnehezék került elő. Ez arra utalhat, hogy itt korábban halászati tevékenységet is folytattak a környéken élő emberek – mondta Bodó Balázs.

Ezenkívül a Dornyay Béla Múzeum régészeti munkatársai jelenleg is dolgoznak a Karancslapujtő és Etes között található középkori Kotrocó falu pontos helyének meghatározásán. Szeretnék megállapítani a Szuhán található két templom építési időpontját is.

Nemcsak a salgótarjáni Dornyay, hanem a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum gyűjtőterületén is folyamatos a régészeti feladatok ellátása. Guba Szilvia, az intézmény régész-főmuzeológusa elmondta, hogy a terepi gyűjtőmunkát a Szécsényi járásra kiterjedően végzik. A kötelező feladatellátás mellett megvizsgálják a hozzájuk beérkező bejelentéseket, valamint saját kutatási témákkal is foglalkoznak. A múzeumi háttérmunkák esetében hangsúlyos a gyűjtemény feldolgozása is, jelenleg leltározást és revíziót végeznek, a járványhelyzet miatt pedig számos online programot szerveztek.

– A Szécsényi járás területén az elmúlt években nagyobb volumenű ásatásokra nem került sor. Néhány kisebb munka adódott, ilyen volt a sportcsarnok építését megelőző régészeti feltárás, mely során a már ismert kora újkori temető számos sírját tárta fel a Magyar Nemzeti Múzeum által koordinált régészcsapat.

Az Ipoly völgyében egy nemzetközi kutatás részeként topográfiai kutatásokat végeztek, ezek célja az egykori lelőhelyhálózat feltérképezése volt. Az utóbbi két évben pedig a Piliny, illetve Benczúrfalva környékén lévő lelőhelyeket mérték fel modern eszközökkel.

– Erre azért volt szükség, hogy a már meglévő adatoknál sokkal pontosabb eredményeket kapjunk – hangsúlyozta Guba Szilvia.

A szécsényi szakember kitért arra is, hogy idén ősszel folytatják a Borjúpástnak, vagyis a szécsényi országgyűlés pontos helyszínének műszeres lelőhely-felderítését.

Az önkéntesek bevonásával végzett közösségi régészeti program már eddig is szép eredményeket hozott, és bíznak benne, hogy munkájuknak köszönhetően újabb nemzeti emlékekre lelhetnek.