Fontos beruházásokra lenne szükségük a nógrádi málnatermesztőknek

Az egykori Frigoland Hűtő és Kereskedelmi Kft.-t a kétezres években a megye ékszerdobozának tartották, hiszen a gyümölcstermesztésnek köszönhetően, mai árfolyamon számolva egymilliárd forint volt a forgalma. Legjobb éveiben a cég ötven embert alkalmazott és további ötszáz család volt a beszállítója. A környéken rendkívüli fejlődés ment végbe, amelynek végül a 2008-as gazdasági válság vetett véget. Miután a társaság végleg csődbe ment, Kucsera János helyi őstermelő harminc családdal közösen megmentette a nézsai málnatermesztés egy részét.

– Ezt követően, 2010 után nem sikerült megfelelő támogatást szereznünk az elengedhetetlen fejlesztésekre, így még nehezebb helyzetbe kerültünk. Jelenleg az egykori Frigoland Kft. osztrák technológiával épített ingatlanának egy részét béreljük. Az érintett területből pedig csak öthektárnyi ültetvényt művelünk, a százötven mázsa árut pedig a piacon, friss áruként értékesítjük – mondta Kucsera János.

Az őstermelő kifejtette, hogy 2017-ben hétmillió forintot nyertek el kiszolgálóépület létesítésére és a nézsai bogyósgyümölcs-termesztés továbbfejlesztése céljából. Ezáltal lehetőségük nyílt arra, hogy a málnát helyben fel is dolgozzák, lekvárt és szörpöt készítsenek. A pályázat viszont utófinanszírozott, és eddig még nem kapták meg az elnyert támogatást. Miközben már jóval többet elköltöttek a projektre és még így is hiányzik az infrastruktúra kiépítése.

– Az itthon megtermelt málna száznyolcvanegyszeresét importáljuk, annak ellenére, hogy óriási igény van a magyar málnára. Ez a gyümölcs a friss áruk piacán vezetőnek számít, ugyanakkor az olcsóbb lengyel és kínai áruval nehéz versenyezni más területeken – mondta Kucsera János. Hozzátette: – Legfőbb célunk, hogy Nézsán is feldolgozhassuk a gyümölcsöt és közvetlen beszállítókká váljunk. Ehhez azonban nagyobb mértékű anyagi forrásra lenne szükségünk. Fejleszteni kellene az öntözőrendszert, az eszköz- és gépparkot, valamint az árnyékolóháló telepítése is elengedhetetlen.

Az őstermelő úgy véli, hogy a kismarosi Ciszterci Nővérek manufaktúrájához hasonló beruházás Nézsán is működőképes lenne. A gyümölcsfeldolgozó üzemben a legmodernebb technológiával és eszközökkel látják el az ottani térséget.

– Több lehetőség is létezik számunkra. Az is jó megoldás volna, ha beszállítóként csatlakozhatnánk a Ciszterci manufaktúrához. Ugyanakkor az egykori helyi hűtőház jelenlegi tulajdonosával is együttműködésre léphetnénk, hiszen némi nagyobb fejlesztés után ez alkalmas lenne a gyümölcsök érlelésére, tárolására és fagyasztására is. Ezáltal pedig tíz állandó munkahelyet teremtenénk, illetve ötven embernek szezonálisan is tudnának munkát biztosítani – mondta Kucsera János.

A beruházások fontosságától eltekintve a legfőbb problémát a munkaerőhiány jelenti. Az őstermelő szerint a legnagyobb konkurencia a közmunka. Így főként csak diákokat és nyugdíjasokat alkalmaznak a nyári szezonban. Miközben sokkal több embernek is adhatnának munkát.

– Mindezen nehézségek ellenére, igyekszünk fejlődni. Korábban már jártak nálunk a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Fertődi Kutatóállomástól azért, hogy törzsültetvényt készítsenek. Ebből a nógrádi gazdák több tízezer tövet rögtön megvásárolnának. Emellett tájékozódó jellegű megbeszélésünk volt a gödöllői Szent István Egyetemmel. Ha létrejönne köztünk az együttműködés, akkor nyári gyakorlati helyet is biztosítanánk a hallgatóknak – mondta az őstermelő, aki szerint, ha sikerül támogatást szerezniük a nagyobb fejlesztésekre, akkor világszínvonalú értéket tudnak majd létrehozni.

Az önkormányzat is segítene a vállalkozóknak

Styevó Gábor, Nézsa polgármestere megkeresésünkre elmondta, hogy természetesen ők is örülnének a málnatermesztés felvirágoztatásának.

– Nincs könnyű helyzetben a gyümölcstermesztés, hiszen az egyik legnagyobb problémát számukra a munkaerőhiány jelenti – mondta Styevó Gábor, hozzátéve: – Azonban, ha sikerülne megfelelő támogatást szerezni a fejlesztésekre, az számos szempontból is kedvezően hatna a falura.

A polgármester kitért arra is, hogy ebben az esetben azzal tudnák segíteni a helyi őstermelőket, hogy a rendezvényeiken népszerűsítenék a termékeket, és értékesítési lehetőséget biztosítanának számukra. Emellett a kiadványokban mint helyi különlegességet is feltüntetnék.