A tavasz beköszöntével ellepték a szántóföldeket a traktorok

Az éjszakai fagyok egyelőre nem károsították jelentős mértékben a szántóföldi növénykultúrákat szűkebb hazánk területén, illetve a csapadékszegény időjárás következtében a belvíz is visszahúzódott.

Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei elnöke kifejtette: mivel nem volt nagy hideg, viszonylag jól teleltek az őszi vetések.

– A legjelentősebb vetésterülettel – 16–17 ezer hektárral – Nógrádban továbbra is az őszi búza rendelkezik. A kelési feltételek kedvezőtlenek voltak. A vetést követően szinte egy csepp eső sem hullott, a csírázás és a növények fejlődése vontatottá vált, így az állományok fejletlenek és nem egyöntetűek. Emellett az ősszel fejlődő egyszikű és kétszikű gyomok tömeges megjelenése is gondot okoz a gazdáknak – mondta az elnök.

Pozitívumként kiemelte, hogy a szellős állomány és a viszonylag enyhe, száraz tél miatt legalább nem alakultak ki oxigénhiányos állapotok a vetésben. – Az őszi káposztarepce valamivel több mint ötezer hektárral a vetésterületi rangsorban a második helyen végzett. Az olajnövény számára élettani szempontból az ősz meglehetősen kritikus időszak. Még a tél beállta előtt kellően meg kell erősödnie ahhoz, hogy túlélje a fagyokat. A sikeres átteleléshez legalább nyolcleveles állapotig el kell jutnia és a gyökérnyak átmérőjének is legalább tíz milliméteresnek kell lennie. Ennek elérése azonban meglehetősen bizonytalan a repcetermesztők számára, hiszen előre egyik gazda sem tudhatja, hogy az ősz milyen hosszú, illetve mennyire lesz csapadékos – mondta az agrárkamara megyei elnöke.

Hozzátette: az elmúlt időszakban az őszi kalászosokhoz hasonlóan a káposztarepcénél is megfigyelhető, hogy a gazdálkodók egy része korábban lát hozzá a vetéshez. Tavaly az augusztus első dekádjában vetett repcék sok helyen már ugyanannak a hónapnak a végére ki is keltek, majd a meglehetősen meleg nyár végi időjárásban rohamos növekedésnek is indultak.

A szakember elárulta: jelenleg a repcével bevetett földeken megindult a rovarok csapdázása és a permetezés is, illetve a túlfejlődés elkerülése érdekében a gazdáknak regulátorozniuk kell a növénykultúrát.

– A kalászosok között a búzán túl jelentős vetésterülettel bír még az árpa, amivel több mint 1 ezer 500 hektárt vetettek be a gazdák. Ettől közel 400 hektárral marad csak le a tritikálé. A sort a rozs zárja 600 hektáros vetésterülettel. Ez utóbbi növénykultúra jobban alkalmazkodik a gyengébb adottságú talajokhoz, mint a búza. Emiatt nagy előnye, hogy tápanyagokban szegényebb földeken is kielégítő termést ad – közölte Szandai József. A gazdák az őszi vetések első fejtrágyázását már szinte be is fejezték. Ezentúl a tavaszi vetések talaj-előkészítése is jó ütemben halad a megyében, ennek köszönhetően a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek lassan elkezdhetik a kukorica és a napraforgó vetését is.

A kukorica vetésével várni kell

Mosó Roland szécsényi gazdálkodó elmondta: közel 500 hektáros területen termesztenek tipikus gazdasági haszonnövényeket. – Télen kellő mennyiségű csapadék hullott, de ezt nem kísérték nagy hidegek, és erős fagyok. Ennek ellenére a földeken a búza állapota gyenge, vagy éppen csak elfogadhatónak mondható. A repcetábláinkat még hó fedte, amikor kijuttattuk rájuk a műtrágyát, így e növények jelenleg szépen fejlődnek. A tavaszi vetésekhez a gazdaságunkban mi már hozzáláttunk. A napraforgóval bevetni kívánt területek 95 százalékán már végeztünk is a munkával. A kukoricával azonban még legalább egy hetet várni kell a jó időre – közölte Mosó Roland. Az elmúlt napokban húsz milliméternyi csapadék hullott a Szécsény közeli szántóföldekre, amire nagy szükség volt már.