Félszáznál is több erdei fülesbagoly telel Nógrád megyében

Az erdei fülesbagoly hazánk egyik leggyakoribb bagolyfaja. Papp Ferenc, a MME Nógrád Megyei Helyi csoportjának az elnöke elmondta: a nevükben szereplő erdei kifejezés ellenére e madarak kerülik a magasan fekvő, zárt erdőket.

– Ezek a baglyok inkább a nyitott, sík vidéket keresik, mint az Alföld, ahol szántókon és mezőkön pockokra és más rágcsálókra vadásznak. Az olyan települések közelében figyelhetők meg az erdei fülesbaglyok nagy számban, ahol jellemzően mezőgazdasági tevékenységet folytatnak a lakosok. Ilyen például Túrkeve vagy Kisújszállás. A költési időszakban a madarak a vadászterületük határában található facsoportokat vagy kisebb kiterjedésű erdőfoltokat keresik fel, ezért illetik őket az emberek az erdei jelzővel – mondta Papp Ferenc.

A faj állománya hazánkban hozzávetőlegesen állandó, ugyanakkor az erdei fülesbaglyok létszáma télen átmenetileg kicsit emelkedik. Ez annak köszönhető, hogy az északibb területeken költő példányok a zord időjárás elől például Nógrád megyébe érkeznek telelni. A járókelők telente főként az Alsó-Cserhát tájain, az Ipoly völgyében, illetve Szécsény térségben pillanthatják meg a hosszú tollfüleket viselő baglyot.

– A nappali órákat előszeretettel töltik egyebek mellett a parkok fáin, amelyeken egyszerre akár több tíz egyed is összegyűlhet. Ez teszi lehetővé, hogy a MME már évek óta országszerte meghirdeti az erdei fülesbaglyok telelőhely-felmérését a lakosság bevonásával. Az úgynevezett szinkronszámlálás évek óta nagyon népszerű, így azon rendszerint az egyéni megfigyelők, a családok és a baráti társaságok mellett óvodák, általános, illetve középiskolák is részt szoktak venni. Idén a járvány miatt sajnos jóval kevesebben csatlakoztak a felméréshez – mondta a MME helyi csoportjának elnöke, aki egymaga közel ötven pihenő egyedről tudott információt szolgáltatni január 29. és február 1. között.

Papp Ferenc idén a legtöbb erdei fülesbaglyot Ipolyvecén találta, ahol csaknem harminc példányt tudott megfigyelni. Hugyagon hozzávetőleg tíz, míg Szécsényben öt tollfüllel rendelkező madarat látott. A jártas madármegfigyelők a hátrahagyott jelekből – ez esetben például bagolyköpetből – is tudnak következtetni a madarak jelenlétére.

– Őrhalom környékén találtam nyomokat, amelyek arról árulkodtak, hogy baglyok tanyáztak a közelben nem sokkal az ottjártam előtt. Voltak olyan helyek is, például Érsekvadkert, ahol a korábbi években jelentettek ugyan példányokat, de ez alkalommal egyet sem találtam – ismertette a felmérése eredményeit a szakember, aki azt is elárulta, melyik a leggyakoribb bagoly szűkebb hazánkban. Mint fogalmazott: a legerdősültebbként számon tartott megye a macskabaglyok számára biztosít ideális életteret. Igaz ritkábban, de fellelhetők még Nógrádban az uhuk, az uráli baglyok, illetve Bárna környékén akár törpe kuvikokat is megpillanthatnak a gyakorlott szemű madárbarátok.

Egész télen várják az információkat

Az országos erdeifülesbagoly-szinkronszámlálás kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb információkat szolgáltathat a madarak területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak a hivatásos szakemberek végeznék. Emellett a kezdeményezés figyelemfelhívó funkcióval is bír, és arra próbálja ösztönözni az embereket, hogy közösen tegyünk a természet és hazánk madárvilágának védelme érdekében. A szinkronszámlálás résztvevői külön tölthették fel a megadott platformokon az adatokat. Természetesen a bagolyállomány telelőhelyeinek felmérése nem korlátozódik néhány napra, így az MME a bagolycsapatokról egész télen várja az információkat. A tavalyi adatok szerint a szervezett felmérés három napján Nógrád megyében huszonöt baglyot figyeltek meg, míg a téli hónapok alatt negyvennégy példányt jelentettek le az MME számára.