zöldhulladék égetés

2021.01.28. 14:18

Nógrádban is égető kérdés, hogy mi lesz az avarral

Az avar és a zöldhulladék égetésének év elejére kitűzött teljes tilalmára vonatkozó szabályozást egy kormányrendelet nyomán a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet végéig nem kell alkalmazni. Egy felmérés szerint erre a haladékra sokaknak szüksége is van... Nógrád megye egyes településein azonban már tudják, mihez kezdenek majd, ha életbe lép a tiltás.

Lászlók Judit

A várhatóan néhány hónapos haladék mind az önkormányzatoknak, mind a lakosságnak időt adhat az alternatív megoldások megismerésére, illetve kidolgozására.

– A tavaszi kerti és ültetvényes munkák kezdetéig, illetve a veszélyhelyzet végéig rendelkezésre álló időt célszerű lenne kihasználni annak érdekében, hogy az avarégetés lehetőségének teljes megszüntetése problémamentesen történjen meg – mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.

Hozzátette: számos településen kell ebben az időszakban kidolgozni megoldásokat a zöldhulladék közösségi elszállítására és feldolgozására, miközben a lakosság megfelelő informálása az alternatív megoldások népszerűsítése és elterjesztése az önkormányzatok, hazai szakmai szervezetek és információszolgáltatók közös feladata. Ellenkező esetben előfordulhat – és ezt a mostani felmérés adatai is közvetett módon megerősítik –, hogy a tiltó jogszabály sok helyen nehezen lesz betartatható. A rögzült szokásokon kívül a szigorú szankcionálás hiánya is oda vezethet, hogy az alkonyatkor ég felé törő füstoszlopok még sokáig a vidéki látkép részei maradnak. A levegő védelméről szóló kormányrendelet értelmében amennyiben az illegális avarégetés bizonyítást nyer, a szabálysértő magánszemélyek maximum 100 ezer forintos bírsággal büntethetők.

Nagylóc képviselő-testülete egy rendeletben még tavaly megtiltotta ezt az egészség- és környezetkárosító tevékenységet. Szalai Gábor polgármester elmondta, hogy a közmunkások térítésmentesen elszállítják a háztartásokból a zöldhulladékot, és brikettet készítenek belőle. Egy önkormányzati területen pedig zöldhulladék-lerakó telepet létesítettek.

Rimócon is ezt a megoldást tartják a legjobbnak.

– Egy önálló, elhelyezésre, kezelésre és feldolgozásra egyaránt alkalmas telepet szeretnénk kialakítani – fejtette ki Szabó Vilmos, a település első embere. Mint mondta, a tervek szerint egymástól elkülönített tárolók várnák az azonnal komposztálható zöldhulladékot és az aprítékolásra váró fás szárú növények maradványait. A feldolgozás után beérlelt komposztot az önkormányzat művelésében lévő földek tápértékének növelésére használnánk, de bezsákolás után értékesíteni is lehetne belőle; a bevétel a telep fenntartását segítené.

Pusztaberki önkormányzata még tavaly, egy pályázat segítségével tett szert egy ágdarálóra, azért, hogy a géppel a település közterein keletkező zöld­hul­la­dé­kot feldolgozhassák.

– Kijelölünk egy gyűjtőterületet, ahová a lakosok elhelyezhetik a zöldhulladékot, amit a feldolgozást követően talajtakaróként hasznosítunk a faluban. Ezenkívül térítés ellenében a helyszínen daráljuk le a levágott ágakat és gallyakat azoknál, akik nem szeretnének a szállítással vesződni – mondta Kurisné Nagy Bernadett polgármester.

Nőtincs önkormányzata szintén tavaly szerzett be egy ágdaráló berendezést. A község vezetője, Hugyecz Ádám elmondta, hogy ezzel dolgozzák fel a település lakói által termelt zöldhulladékot. A hatékonyság növelése érdekében a jövőben szeretnének egy nagyobb teljesítményű gépet is beszerezni.

A gyufában látták a megoldást

Az Agroinform.hu felmérést készített az avarégetéssel kapcsolatban. A kérdőívre a de­cember végi–január eleji időszakban közel 3 ezer válasz érkezett. A kitöltők 79 százaléka 20 ezer fő alatti településen él, így többségüket közvetlenül is érinti a küszöbön álló korlátozás. Ennek ellenére mindössze 22 százalékuk van tisztában azzal, hogy a járványhelyzet végéig továbbra is a korábbi önkormányzati rendeletek szabályozzák a kerti hulladék égetésének módját. A felmérésre reagálók többsége eddig évente 1-2 égetéssel letudta ennek megsemmisítését, ennél gyakrabban csak 23 százalékuk nyúlt a gyufához.

Ezek is érdekelhetik