Nógrád megyében a hátrányos helyzete ellenére is szeretnek élni az emberek

A BGE 2017-ben kutatócsoportot hozott létre dr. Hegedűs Szilárd, dr. Engelberth István, dr. Sági Judit és Molnár Petronella részvételével Nógrád megye kutatására. A kutatócsoport megyénk Balassagyarmati és Szécsényi járásainak gazdasági és társadalmi vizsgálatát végezte el.

– Dr. Engelberth István szécsényi, míg én balassagyarmati származású vagyok, ezért részünkről mindig is adott volt a térségünk tanulmányozása – mondta dr. Hegedűs Szilárd.

Hozzátette: – A BGE Kutatási Alapjának felhívására 2017 nyarán jelentkeztünk. Célunk egyrészt annak felmérése volt, hogy az elmaradott régiók lakossága hogyan érzékeli a gazdasági és társadalmi mutatókat. Milyen információik vannak arról, hogy Nógrád megye, benne a Balassagyarmati és a Szécsényi járások egyre inkább leszakadnak más térségektől, illetve a tágabb környezetüktől az európai, közép-európai területektől. Ezenkívül pedig, hogy az itt élő emberek mit érzékelnek a világ változásaiból, hogyan ítélik meg szűkebb környezetük változásait?

A kutatás 2017 szeptemberétől egészen 2018 augusztusáig tartott, amely a Balassagyarmati és a Szécsényi járás akkori állapotát vizsgálta a megfelelő szakirodalom, statisztikák és adatbázisok feltárásával, megismerésével. A térség vállalati szféráját dr. Hegedűs Szilárd, dr. Sági Judit és Molnár Petronella elemezte, míg dr. Engelberth István földrajzi-gazdaságföldrajzi oldalról közelítette meg a témát. A munka során tizenöt tudományos publikáció született. A szakemberek számára fontos volt, hogy olyan tanulmányt készítsenek, amely a jövőben hasznosítható.

– A vállalati szektorral kapcsolatban az egyik legnagyobb felfedezésünk az volt, hogy a hasonló jellemzőkkel bíró városi és vidéki cégek közül az utóbbiak sokkal elutasítóbbak a külső források bevonásával szemben. A vizsgált két járásban a balassagyarmati cégek teljesítettek jobban, itt nagyobb a hozzáadottérték-előállítás. Továbbá megvizsgáltuk a Nagykürtösi és a Losonci Járás vállalkozásait is azért, hogy megnézzük a két ország régiói közti különbségeket. Mint kiderült, a szomszédaink vállalkozásai nem sokkal, de jobb vagyoni, pénzügyi mutatókkal rendelkeznek – hangsúlyozta dr. Hegedűs Szilárd. A kutatók sajnálatosnak találták, hogy kevés a vizsgált járásokban az exportorientált, versenyképes kis- és középvállalat.

A huszonkét kérdést tartalmazó kérdőívet nagyjából négyszáz ember töltötte ki, amely a kor és a nemek összetételére vonatkozóan reprezentatívra sikerült.

– Az egyik legfontosabb eredményünk az volt, hogy a Szécsényi és Balassagyarmati járásban élők úgy gondolják, hogy az Ipoly túloldalán lévő települések fejlettebbek a sajátjuknál. Ez nagyon érdekes szemszög, amiről szerettük volna a Nagykürtösi és a Losonci járásban élőket is megkérdezni, azonban a koronavírus-járvány miatt ezt egyelőre nem tudtuk megtenni – értékelte dr. Engelberth István.

A felmérés megmutatta azt is, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők sokkal elégedettebbek a településük helyzetével, miközben a térségben a diplomások aránya jócskán elmarad az országos átlagtól. A válaszadók az uniós tagságot az ország szempontjából előnyösnek, míg a térségük szempontjából hátrányosnak ítélték meg. Ezenkívül fontosnak tartják az egészségügy és az oktatás fejlesztését, illetve a munkahelyteremtést. Azonban a beruházásokra elköltött összegekkel nincsenek tisztában. Bár az utóbbi időben két híd is épült, amely megkönnyíti a Szlovákiába való átjutást, a Szécsényi járásból csak nagyon kevesen járnak át.

– A lakosság úgy érzi, hogy a felzárkózás nem történt meg. Nógrád megye továbbra is hátrányos helyzetű régió maradt, amelyet a statisztikák is alátámasztanak. Ugyanakkor ezektől függetlenül az emberek szeretnek itt élni. A negatívumokat valószínűleg kompenzálhatja a környezet, a fővároshoz való közelség, az ingázó életmód is – vélekedett dr. Engelberth István.

A szakemberek a tanulmány alapján úgy vélik, hogy a jelenlegi körülmények között – rövid távon – a fiatal és kvalifikált népesség megtartása nem reális, így ezek foglalkoztatására letelepedő munkahelyek létrejötte sem az. Bár a turizmus jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben, azonban ez csak a gazdaság egyik pillére. Ráadásul az itt élők sem látnak benne akkora potenciált.

A kutatás ugyanakkor megmutatta, hogy szűkebb hazánk gazdasági helyzetén jelentősen segíthetne egy gyorsforgalmi út, vagy akár a vasút fejlesztése is. Emellett a jövőt illetően sokkal nagyobb együttműködésre lenne szükség a települések között. A kutatók ezért remélik, hogy a döntéshozók felhasználják majd az elkészített tanulmányt.

– A vállalati szférára vonatkozóan tovább folytatódik az adatgyűjtés, illetve 2023-ban szeretnénk egy újabb kérdőíves kutatást elvégezni. Ezenkívül terveink között szerepel egy monográfia készítése, valamint a projektünk bemutatása konferenciákon – mondta dr. Hegedűs Szilárd.

Hosszú távú megoldást jelenthetne az IT-szektor

Nógrád megye speciális helyzetben van, hiszen rendkívül közel található az innováció központjához, mégis hatalmasak a fejlettségbeli különbségek. Ebből a helyzetből fakadóan pedig nem kellene, hogy ennyire elmaradott legyen a térség. – Mindketten úgy véljük, hogy az Informatikai Technológia (IT) szektor megmenthetné Nógrád megyét. A főváros közelsége miatt rendkívül kedvező munkakörnyezetet lehetne kialakítani. Ahogy a koronavírus-járvány is megmutatta, ma már többféle munka is elvégezhető otthonról. Ráadásul ez az ágazat nem minden esetben igényli a munkavállaló személyes jelenlétét az irodákban. Szintén megyénk malmára hajthatja a szelet a Budapesten kibontakozó ingatlan árrobbanás és az albérletek árának erőteljes emelkedése. Azonban ha mégis erre lenne szükség, egy gyorsforgalmi út létrehozásával akár egy óra alatt is megközelíthető lenne Budapest – fejtette ki dr. Hegedűs Szilárd. Dr. Engelberth István pedig hozzátette, hogy érdemes lenne az oktatást is ebbe az irányba fejleszteni. Bár ez egy nagyon komplex és hosszú terv a jövőre nézve, akár kísérleti jelleggel is megvalósítható lenne.