Kifogyhatnak az akácmézkészletek a tél közepére Nógrádban

Gyengén hordtak idén a méhek a repcéről, így a méhészek minden reményüket az akácba fektették. Mindhiába, mivel a növény az egész országban többször is elfagyott.

Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület alelnöke és Nógrád megyei szaktanácsadója elmondta: ugyan az akácfák most másodszor is szirmokat bontottak, de az úgynevezett sarjúvirágokban már jóval kevesebb a nektár, így a méhészek számára kevésbé értékesek.

– Jó időjárás esetén az első virágokról akár 7-8 kilogramm mézet is gyűjthetnek egy kaptárba a méhek 24 óra leforgása alatt. Ezzel szemben idén a legjobb napokon is két kiló plusznál nem mutattak többet a kaptárak alá helyezett mérlegek. Idén vándorlásra is kevesebben adták a fejüket az északi méhészek közül. Ennek okai között szerepelt az előző évek alacsony mézfelvásárlási ára és a járvány miatti bizonytalanság is.

Hozzátette: az alföldi akácosok jobban megsínylették a fagyokat, így alig akadt olyan szakember megyénkben, aki a vándorlás mellett döntött. Akik mégis mentek, kaptáronként legfeljebb 10 kilogrammnyi többlettel tértek haza. Ez a mennyiség egy jobb szezonban akár ennek a háromszorosa is lehet. Szűkebb hazánkban is nagyon változékony volt a méhek napi teljesítménye, a legjobb eredmény úgy két kiló körül mozgott.

– Már rendszeresek voltak a zivatarok, amikor nálunk beindult volna az akácszezon. Annyi eső nem esett, hogy a mezőgazdaságnak elég legyen, de ahhoz sok volt, hogy a mi munkánkat tönkretegye – mondta a megyei szaktanácsadó.

Kifejtette: a déli csalódást követően északban bíztak a méhészek, emiatt a nógrádi akácosok túlterheltek voltak. A 10 kilogramm körüli átlag kevés, a vándorló méhészek már nincsenek megelégedve, ha 30 kiló alatt vesznek ki a kaptárakból.

Fodor Csaba karancslapujtői méhész szerint a szerencsésebbek közé tartoznak azok, akik tudtak idén akácmézet pergetni.

– Az elmúlt tíz év mennyiségeihez képest csak töredéke lett az idén. Úgy gondolom, érdemes lesz a hazai akácmézet kedvelő fogyasztóknak tartalékot felhalmozniuk kedvencükből, mivel tél közepére könnyen kifogyhat a termelők hordóiból is – mondta.

A varsányi méhész, Lehoczki Dávid úgy fogalmazott: az idei akácszezon néhány nappal tovább tartott a megszokottnál, és gyenge-közepes mézterméssel zárult.

– Sajnos a virágzás időszakában az időjárás nem volt mentes a szélsőségektől. A nagy meleg, majd a hirtelen kialakuló viharok miatt a méhek hordása visszaesett. Emellett idén nem ritkán a széllökések erőssége elérte a 70-80 kilométer per órát is, ami már megnehezítette a rovarok dolgát. E tényezők hiányában – a sarjúvirágok ellenére is – akár duplája is lehetett volna a méz mennyisége.

Lehoczki Dávid hozzátette: a legoptimálisabb nektárképződéshez az akácnak éjszakai esőre, reggeli párára és napközben 20–24 fokos hőmérsékletre lenne szüksége.

Emelkedett a felvásárlási ár

Lehoczki Dávid a Nool.hu-nak kifejtette, hogy az akácméz felvásárlási ára idén jól alakul, hiszen jelenleg az akácméz kilogrammjáért akár 2000 forintot is fizethetnek. Már ez is rekordösszegnek számít, mivel eddig 1800-1900 forint volt a legmagasabb ár. A varsányi méhész elmondása szerint ez főként annak köszönhető, hogy a járványhelyzet miatt más országokból nem tudott beszivárogni a gyengébb minőségű méz az Európai Unió piacaira. Mivel idén kevés lesz a méz, ezért a méhészektől vásárolható üvegezett portékák árában is emelkedés várható. Ennek ellenére sok termelőnek még a magasabb árak mellett is biztosabb bevételforrást jelent nagy mennyiségben eladni a mézet egy felvásárlónak. Mivel az akácméz külföldön is keresett termék, ezért ha az úgynevezett mézüzemek a felvásárlóktól átvett mézet exportként továbbértékesítik, akkor az aranyló finomság hiánycikké válhat hazánkban.