Közösségimédia-függőség: a droghoz hasonlítja a pszichológus

Az okostelefon napi használata ma már természetes jelenség, alig vannak emberek, akiknek régi típusú készülékük van, vagy egyáltalán nem rendelkeznek mobiltelefonnal. Ma már ugyanilyen természetességgel vagyunk jelen a legnagyobb közösségi oldalon a Facebookon, amit havonta több mint 2 milliárd aktív felhasználó keresi fel, míg a napi aktív felhasználók száma közel másfél milliárd fő.

Az ArvaliCom kommunikációs ügynökség 1128 fős Nagy Közösségi Média Kutatása a közösségi média csatornák népszerűségét és az egyes korosztályok használati szokásait vizsgálta.

A felmérés szerint a 14-19-es korosztály legkedveltebb platformja a YouTube, ezt követi az Instagram és a Facebook. A 20-40 éveseknél, valamint a 41 év felettieknél már kicsit más a helyzet, ők leginkább Facebook felhasználónak vallják magukat, a YouTube csak második helyre csúszik, az Instagramot pedig a kitöltők kis százaléka használja első helyen, de hamarosan leelőzheti a Facebookot.

A Facebook hanyatlik a fiatalabbak körében, de helyette jönnek fel az újabb közösségi média platformok mint például a TikTok.

– Ha a 14 év alattiakat is megkérdeztük volna, a TikTok lényegesen előrébb állna – véli Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője, akinek becslése szerint már több mint 800.000(!) fiatal használja hazánkban ezt az alkalmazást.

Na de mi is az a TikTok? Az alkalmazás 15 másodperces videók készítéséből és megosztásából áll. Az applikáció azt mondja magáról, hogy „az időnek az a része, amelyben nem kell jól viselkedni.” Természetesen ez a platform is számtalan veszélyt rejteget magában, mivel egy speciális korcsoport a felhasználója – a tinédzserek – így különböző szexuális ragadozókat és pedofilokat is vonz ez a típusú alkalmazás, a fiatalok pedig könnyen áldozataikká válhatnak.

Íme a TikTok néhány tátikázó (?) tinédzsere:

A legfrissebb kutatás azt is mutatja, hogy a 14-23 éves korosztály leginkább csetelésre, kedvenc oldalaik követésére és saját tartalom feltöltésére használja a platformot, a középkorosztály – 24-40 évesek – szakmai és egyéb híreket olvas, és csetel a Facebookon. A 41 év felettiek korosztálya itt tájékozódik a napi és a szakmai hírekről is.

Továbbá az is kiderült, hogy a fiatal válaszadók 70%-a naponta 3 óránál is többet is eltölt a Facebookon, 30% pedig csak napi néhány percet, legfeljebb egy órát szán a közösségi oldal lecsekkolására. A 41 év felettiek többet lógnak a Facebookon a korábbi évekhez képest, a többség (75%) mára már leginkább napi 2-3 órát, míg a válaszadók 25%-a csak fél órát-órát. A 24-40 éves korosztály 60%-a is naponta átlagosan 2-3 órát Facebookozik.

A felhasználók nem gondolják magukat függőnek…

1128 válaszadó többsége úgy gondolja, hogy minden további nélkül tudna létezni a Facebook nélkül, de 33% pár hét után már elvonási tünetekkel küzdene, míg mostanság 13% gondolja azt, hogy nem tudna egyáltalán létezni a platform nélkül.

A pszichológus szerint rengeteg veszélyt rejteget a közösségi háló

– Az okostelefonok térhódítása visszafordíthatatlan folyamat, ugyanakkor rendre megszólalnak az ellenzői a túlzott használatnak és évek alatt már több kutatás tárgyát képezte a függőség veszélye. A függőségek, a szenvedélybetegségek ismertek évszázadok óta, az alkohol, a nikotin, a drog, vagy más szerhasználat. A századfordulón a pszichiátriai diagnózisok között helyet kapott a szerencsejátékfüggőség is – mondta Szabóné Koós Ibolya, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Hozzátette: jelenleg használatos az Amerikai Pszichiátriai Társaság Diagnosztikai Kézikönyve nem tartalmazza az internet vagy Facebook függőséget a mindennapi szóhasználata jogos és tulajdonképpen le is fedi a betegség kritériumait. Megvonási tünetei megszólalásig hasonlítanak a szerhasználók tüneteihez, a sóvárgás, a nyugtalanság, az agresszió, a zavartság.

[eweb-voting id="2907540"]

A pszichológus szerint a viselkedésre és a pszichés állapotra gyakorolt hatása egyértelmű, ez a „befelé forduló állapot” a külvilág történéseinek figyelmen kívül hagyása, a beszűkülés, a napi tennivalók elhanyagolása, tanulás, munka…

Az utóbbi időben a közlekedési morál fellazulása is egyértelműen kapcsolatba hozható a Facebook használatával. Ez olyan súlyos veszély, amit szinte fel sem tudunk mérni, mert míg a „hagyományos szerhasználó” elsősorban a saját egészségét károsítja, ez a szenvedély járművezetés közben veszélyes lehet másokra is, akik az életükkel fizetnek idegen emberek felelőtlenségéért.

– A közösségi média túlzó használata negatívan befolyásolja emberi kapcsolatainkat, az élő, személyes találkozás pótszere lehet. Életidegen, szociális kapcsolatainkat, viszonyainkat torzító hatása van. Hiszen a szebbik arcunkat mutatjuk meg a közösségi médiában, ami hamis képet fest rólunk, egy vágyott és nem reális ideálnak felel meg, amely ráadásul visszahat ránk, mi magunk is félre értelmezzük értékeinket, önmagunkat. Attól vagyunk jók, ha sokan követnek, kedvelnek, amely egy hamis önismeret melegágya. A személyiségében érett, egészséges ember nem használja naponta ész nélkül a közösségi oldalakat. Mint mindenben, ebben is a mérték a lényeg – vélekedik a szakember.

A legnagyobb veszélyben a gyerekek vannak

A klinikai szakpszichológus portálunknak elmondta: vannak olyan 2-3 éves gyerekek is, akik okos eszközöket használnak úgy, hogy nem szobatiszták és nem tudnak beszélni.

– A szülő fel sem ismeri, hogy gyermeke fejlődő agyi funkcióira milyen káros hatással van a képernyő függőség. Kutatók bizonyították, hogy a homloklebeny fejlettsége elmarad a hasonló korú, „tiszta” társaikhoz képest. A játékfüggő gyerekek kevesebbet alszanak, kevesebbet vannak együtt hasonló korú társaikkal, iskolás korban tanulási zavaraik lesznek, még az autizmust okozó gének érintettsége is felmerült – mondta Szabóné Koós Ibolya.

A szakember szerint a kamaszok különösen veszélyeztetettek.

– A Facebook használók depresszióra, grandiózicitásra veszélyeztetettek, hiszen nem tudják magukat korlátozni, a szülő korlátozása alól pedig kibújnak. Úgy érzik meg kell magukat mutatni, miközben fogalmuk sincs arról, hogy ők maguk milyenek, negatívabb vagy pozitívabb, túlzó énkép alakulhat ki – mondta a pszichológus.

Hozzátette: manapság már vannak leszoktató táborok, ahová se telefonnal, se tablettel, se laptoppal nem lehet bejutni. Valójában a teljes detoxikáció sem megoldás. Ha hazamegy a gyerek egy visszacsapás következik be, vagyis bepótolja mindazt amit addig elmulasztott. Tudunk egyfajta genetikai hajlamról – volt szenvedélybetegség a családban– tanult – szülőktől tanult – viselkedésről és egy sajátos érzékenységről, amelyek hajlamosítanak a függőség kialakulására.