Bemutatkozik Becske, ahol székelykapu köszönti a látogatókat

Erdélyben, Kovászna megyében lelték meg az egyik testvért. A Kézdivásárhelytől tíz kilométerre fekvő település Ozsdola – amelyhez Hilib is hozzátartozik – elöljáróságával és lakosságával egyformán baráti viszony teremtődött. Hasonlóképpen az Ipoly közvetlen túlpartján, Balassagyarmat szomszédságában elterülő Kóvárral is szoros szálak kötik össze a becskeieket, ők szintén rendszeres vendégek a májusi falunapon.

Polgármester:

Szalatnyainé Zsigmond Éva

Alpolgármester:

Pál László

Képviselő-testület tagjai:

Földvári László, Szalatnyai Zoltán, Tóth József

Jegyző:

dr. Bata Ákos

Óvodavezető:

Csonka Gáborné

Háziorvos:

dr. Kenéz Katalin

A hivatal elérhetősége:

2693 Becske, Petőfi út 1/A Telefon: 35/378-213. E-mail: [email protected]

Lakosság száma:

596 (2019. július 1.)

Látnivalók:

Megvilágosodás Sztúpa (2008-ban emelték); Balás-kúria (a 19. században építette klasszicista stílusban a falut birtokló család), magánszemély tulajdonában van; világháborús emlékmű; székely kapu; XVIII. századi kőhíd

Az elmúlt esztendőkben több komoly fejlesztés is történt Becskén. Megépült a szilárd burkolatú közösségi tér, amely a szabadtéri rendezvényeknek szolgál otthonául.

Itt tartják a húsvételő játékos délelőttjét, a Luca-napi kavalkádot és vásárt a 4Falu Egyesület szervezésében, amelyhez Galgaguta, Szécsénke és Nógrádkövesd tartozik még. Itt működik a helyi piac, és nyilvános illemhelyet is kihelyeztek.

Belügyminisztériumi támogatásból megújult a Kossuth út elejének burkolata, illetve az Ady–Fő út járdaszakasza, és 20 millió forintos TOP-pályázatnak köszönhetően a polgármesteri hivatal épületén energetikai korszerűsítést végeznek.

Nagy várakozással tekintenek a Magyar Falu Program elé, lecserélnék a falubuszt, a temetőben urnafalat állítanának fel, és mihamarabb orvosolnák a belvíz-elvezetési gondokat.

Ugyancsak új vívmánynak számít a közterületi ételdoboz, amit egy országos akció keretében a Re-formáló Egyesülettel karöltve függesztettek ki. Itt állandóan meglelhetőek a tartós élelmiszerek a rászorultak számára.

MEGKÉRDEZTÜK: Mi a véleménye Becskéről?

Földvári Jánosné, a község legidősebb polgára: Egész életem ide köt, betöltöttem a kilencvenedik évemet, és még ma is aktívan részt veszek a falu közösségi életében, a Kékszivárvány hagyományőrző csoport tagjaként. Nagyon szeretem ápolni a kiskertemet, művelni, a házam előtti részt rendben tartani, ebben sokat segítenek a gyerekeim és az unokáim.

Szaniszló Gyula, postás: Ide születtem, és egy kis időszaktól eltekintve folyamatosan itt élek. Munkából fakadóan rendszeresen találkozom az emberekkel, ismerem a gondjaikat. A hagyományőrzők vezetését is elvállaltam, a hölgyek nagyon lelkesen készülnek a fellépésekre, a hazai rendezvényeken kívül a szomszédos falvak eseményeire is meghívást kapunk.

Serfőző Karolina, az önkormányzat munkatársa: Én nem is tudnék már máshol élni, annyi minden vonz a községhez: a család, a munka, a barátok. Megfordultam más helyeken is rövid ideig, de visszatértem a gyökerekhez. Két iskolás lányomat szintén arra tanítom és biztatom, hogy becsüljék meg azt a földet, azt a közösséget, amelyben felcseperedtek.

A falu története

A település első említése V. István király korából, 1272-ből származik, az eredeti elnevezés, Bechke, minden bizonnyal a Benedek becézett, rövidített alakja. Ezt a tényt megerősíti, hogy a közeli erdőségben állt egy, a 12. században alapított Benedek-rendi apátság. A középkorban több földesúri család birtokolta, így a Széchenyiek egyik őse is, míg feltehetően Szanda várával egy időben jutott török kézre a 16. század közepén, a korabeli kincstári összeírások hét adóköteles házat tartanak nyilván. A 18–19. században közbirtokossági székhely volt, Nógrád vármegye sziráki járásához tartozott, 1950 után került át Balassagyarmat vonzáskörzetébe.

Szalatnyainé Zsigmond Éva, a falu polgármestere

– Mit tart Becske legfőbb értékeinek?

– Gyönyörű természeti környezetben terül el, amit jobban is ki lehetne használni, például idegenforgalmi szempontból, és mivel az országos kéktúra vonala rajtunk fut keresztül, a „bakancsos turizmus” is fellendíthetővé válna. Igyekszünk továbbá minél szélesebb éves programkínálatot összeállítani, szálláshelyeket biztosítani, hogy a közösségi élet egyre erősebbé váljon.

– Melyek azok a hiányosságok, amiket rövid időn belül feltétlenül orvosolniuk kell?

– Foglalkoztatási szempontból a környék más településeit nézve rosszul állunk. Becskére nem jön befektető, lényegében az önkormányzat az egyetlen nagyobb munkáltató, a családok hátrányos helyzete szinte a nyakunkba zúdul. A kiutat talán egy szociális szövetkezet megszervezése jelenthetné. Másrészről igen fontos lenne a közeljövőben a megmaradt fiatalokat helyben tartani, további fejlesztéseket végrehajtani, rendbe tenni a belterületi utakat, parkokat és árkokat.

– A hátrányok ellenére miként próbálják megtartani, esetleg a faluba csábítani a fiatalokat?

– Mindenképpen szeretnénk új építési telkeket kialakítani. Ez a rendezési tervünkben is szerepel, még területet is találnánk a célra. A legnagyobb gond, hogy gyér az érdeklődés. Remélem sikerül a városból vidékre hívni a fiatalokat, melyhez az önkormányzat letelepedési támogatást biztosít majd.

Levendulával töltött babák szintén készülnek a helyi szövőműhelyben

Az önkormányzat sokat töprengett, miként lehetne javítani a foglalkoztatási helyzetképen, végül a Belügyminisztérium és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ támogatásával egy szövőműhely kialakítása mellett döntöttek.

A községben találtak a célra alkalmas, saját tulajdonú ingatlant. Vásároltak szövőszékeket, modern eszközöket és berendezéseket, és megindulhatott a tevékenység. Ma már öt asszonynak ad mindennapos munkát a műhely, és az itt készült termékek igen kelendőek nem csupán a környéken, hanem távolabbi helyeken is. Egyik különlegességük a saját kertjükben termesztett levendulával töltött illatpárna, amely babafigurához hasonlít.

Több kreatív alkotás is dicséri az itt dolgozókat, mint például farmer táskák, kötények, bőr-telefontokok. A művészi megformálásban pedig felhasználják a palóc hímzés motívumkincseit, illetve a lakosság részéről is szívesen fogadnak el felajánlásokat, például használt ruhákat. A becskei szövőműhely termékeivel rendszeresen találkozhatunk a különböző nagyobb rendezvényeken.

Jól érzik magukat a buddhisták Becskén

Különleges színfoltot ad a településnek a Gyémánt Út buddhizmus jelenléte. A keleti vallás hívői 1997-ben fedezték fel maguknak a cserháti dombokat. A következő esztendőtől kezdve rendszeresen szerveznek itt nemzetközi buddhista kurzusokat és meditációkat, elmondható, hogy Becske kiemelt szerepet tölt be a magyarországi Gyémánt Út buddhizmusban.

Annak idején népszavazást tartottak az ideköltözésük kapcsán, a lakosság mára teljesen elfogadta őket, és a buddhisták otthon érzik magukat a községben. A Csiga-hegyen 2008-ban épült fel a Megvilágosodás Sztúpa, amely távolabbi pontokról is nagyszerű látványt nyújt. A folyamatos érdeklődés az idők folyamán megkívánta a terület bővítését, ami különböző telekvásárlások által meg is történt.

2019-re közel ötven hektárra terjed ki a tulajdonuk, illetve elkészült egy kétszáz fős befogadóképességű meditációs központ, ami a nagy népszerűségnek örvendő nyári kurzusuknak az egyik helyszíne. Oktatott már Becskén többek között Láma Ole Nydahl, Táje Dordzse és Serab Gyalcen rinpocse is.