Egy újabb nógrádi csoda: igazi kincs a sámsonházai kőfejtő

A Sámsonháza környéki andezit-lávakőzetet jó hasadása, nagy szilárdsága és felszínre való bukkanása miatt a középkorban is használták, majd a könnyen elérhető nyersanyagot később a helyi építkezéseken is alkalmazták.

A mintegy 7800 hektáros területű kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben 1989-ben egy tanösvényt is kialakítottak, amely a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. Kiindulópontja a falu nyugati határában található kőbánya udvarán van, ahol egy sztratovulkáni sorozat tárul a látogatók elé.

Az andezitláva, a tufa- és az agglomerátumrétegek felfedezése után a Vár-hegyet – tetején Fejérkő várának romjaival – megkerülve indul a tényleges tanösvény. A Buda-hegy déli aljában kialakított, két kilométer hosszú ösvényen nyolc állomást barangolhatnak be a túrázók. Ezek közül kettő a környék élővilágával ismerteti meg a kilátogatókat, míg a többi helyszínen a középső-felső miocén földtani és őslénytani képződményeiről – a Garábi Slírról, a Sámsonházai Formációról, a Rákosi Mészkőről, a Szi­lágyi Agyagmárgáról és a Tinnyei Formációról – informálódhatnak. A kőfejtő környéki ásványok védett geológiai értékek: gyűjtésük nem engedélyezett.

Augusztus 8-a és 30-a között szavazhatnak olvasóink Nógrád megye hét természeti csodája közül a nekik leginkább tetszőre.

Várjuk szavazataikat a Nógrád Megyei Hírlapban található szelvényen és www.nool.hu portálunkon is!