Bemutatjuk Mihálygergét, ahol a polgármester 13 éve teljesíti feladatait

Koncepciójuk volt a felújítások, fejlesztések megvalósítása pályázati pénzből és saját forrásból úgy, hogy az intézmények működését biztosítani tudják. Az önkormányzat él a kormány által biztosított támogatási lehetőségekkel. Többek között tűzifát juttatnak a rászorulóknak, segítséget nyújtanak a gyermekétkeztetésben.

Polgármester:

Szikoráné Sebestyén Katalin

Alpolgármester:

Fenesné Tóth Ágnes

Képviselő-testület tagjai:

Vargáné dr. László Erzsébet, Adorján Gábor, Lenkó László

Jegyző: dr. Farkas Szabolcs

Polgármesteri hivatal:

3184 Mihálygerge, Rákóczi út 40. Telefon: 32/451-117

Lakosság száma: 545

Jeles napok: Különleges Hangszerek Nemzetközi Fesztivál, Szent Iván-nap

Civil szervezetek:

Polgárőrség, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Jázmin Egyesület, Sportegyesület

Alapítványok:

Mihálygergéért Alapítvány, Összefogás Mihálygerge Egyházközségért Alapítvány

Az elmúlt időszakban több fejlesztésre került sor. Közel 20 millió forint támogatással megújult a volt iskola, amelyből közösségi házat létesítettek. A szép épület konditeremnek, internetszobának, játékszobának és postahivatalnak ad helyet. Megújult az orvosi-fogorvosi rendelő és védőnői szolgálat épülete.

– Büszkék vagyunk arra, hogy a településünk rendelkezik háziorvossal, 2019. január 1-jétől pedig a fogorvosi ellátás is végleg megoldódott – mondta Szikoráné Sebestyén Katalin, a község polgármestere.

Hozzátette: már majdnem minden közintézményük felújításra, korszerűsítésre került. Jelenleg az óvoda energetikai korszerűsítése van folyamatban. Az épületen nyílászárókat cserélnek, elvégzik a külső hőszigetelést, a ház energetikai ellátását napelemekkel fogják biztosítani.

– Sikeres pályázatunknak köszönhetően záportározó építésére került sor, kiépült az Akácos út csapadékvíz-elvezető rendszere. Felújítottuk a Rákóczi út járdáját és a település egészén szeretnénk megvalósítani a csapadékvíz elvezetését – fogalmazott a polgármester asszony.

A községben a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb a közmunkás, többen az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedtek el, ám a hivatal él a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás lehetőségével.

Amikor 13 éve megválasztották, a falu értékeinek megtartása, azok átörökítése, a közösség építése, az önkormányzat anyagi helyzetének a stabilitása, az átgondolt fejlesztések szerepeltek a programjában. A terveket sikerült megvalósítani.

– Egy község fejlődéséhez mindig kevés a saját forrás, ezért minden pályázati lehetőséget kihasználunk, hogy szebbé, élhetőbbé váljon Mihálygerge. Megválasztásom óta feladatomnak tekintem a település folyamatos fejlődését – mondta Szikoráné Sebestyén Katalin.

A Magyar Falu Program keretében az orvosi műszerek beszerzésére pályázat útján 2,9 millió forintot kaptak. Pályáznak a falubusz cseréjére, a közterületek karbantartására. Terveik között szerepel az óvoda udvarának fejlesztése, az idősek nappali ellátásának biztosítása, a polgármesteri hivatal felújítása, a temetőben urnafal létesítése, kegyeleti hűtő beszerzése. Ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék a múltjukat, tájház létesítésére is sor kerül.

– A kormány által meghirdetett bölcsődei férőhelyek létesítésére pályázatot nyújtunk be. A bölcsődében a közös hivatalhoz tartozó települések, Litke, Ipolytarnóc, Egyházasgerge, Mihálygerge gyermekeit kívánjuk elhelyezni – mondta a polgármester asszony.

Mihálygerge több mint tíz éve szoros kapcsolatot tart fenn a szlovákiai Klenóc településsel. Kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein. A két település nyelve különböző, de az egymás iránti tiszteletük azonos. Mihálygergén több civil szervezet, kulturális egyesület működik, amelyek erősítik az összetartozást.

– Azon fáradozunk, hogy Mihálygerge tovább épüljön, szépüljön, fejlődjön – mondta végezetül a polgármester asszony.

Erről híres

A település a Zách nemzetség ősi birtoka volt, majd az Ákos-nemzetbeli Cselen fia, János kapta meg adományként Károly Róberttől. A település 1554-ben török fennhatóság alá került, a szécsényi szandzsákhoz tartozott. A török összeírásban 17 házzal szerepel. A török hódoltság 1683-ban Hollókő és Szécsény várainak a felszabadításával ért véget. A XVIII. században a Bene birtokát a Szent Iványi család használja. A XIX. század első felében a Bene, a Darvas és a Gyürky család birtoka. A XX. század világégései I–II. világháború, megtizedelte Mihálygerge lakosságát. Napjainkban a község infrastruktúra-hálózata kiépült. A faluban néhány idős épület őrzi a palóc népi építészet motívumait, a háromszögű oromzatot, az udvar felé nyitott pilléres tornácot. A falu határában van a megyeszékhely és térségének ivóvízellátását biztosító Komravölgyi víztározó. Az 50 hektáros terület horgászparadicsom.

Megkérdeztük: Mi a véleménye Mihálygergéről?

Fenes Noémi az önkormányzat pénzügyi előadója: – Itt születtem, jól érzem itt magam, minden korosztály megtalálja a szabadidő eltöltésének lehetőségét. Sok öntevékeny művészeti csoportunk van, több rendezvényt tartunk a faluban. Szép a környezet, sok az erdő, aminek külön örülök, mert édesapámmal 25 éve méhészkedünk, ami jövedelemkiegészítést is jelent.

Fenes Lajosné konyhai dolgozó: – Ebben a faluban születtem 53 éve. Itt összetartó emberek élnek, nyugodt, biztonságos a község. Az utcák rendezettek, sok virágos parkunk van. A polgármester sokat tesz azért, hogy Mihálygerge fejlődjön. Büszke vagyok a tánccsoportunkra és a többi együttesünkre, akik messzire viszik Mihálygerge jó hírnevét.

Zsély András a Hársas Vadásztársaság tagja: – A nevem is mutatja, hogy mihálygergei vagyok. A szüleim is itt születtek, minden ide köt. Csendes, szerethető kis falu a miénk, ami évről évre gyarapodik. Van szép kultúrházunk, orvosi rendelőnk, futballcsapatunk. Sok kis közösség működik a községben. A vadásztársaság által vásárolt ingatlant felújítjuk, rendbe tesszük az udvarát.

– Mikor, milyen célból alakult meg az együttes?

– 1963-ban épült fel a kultúrház, s az alkalmából az iskola akkori igazgatója, Kelemen József szervezett 80-tagú énekkart. Hosszú évekig együtt maradtunk, sok helyen felléptünk, ám az évek múlásával csökkent a létszám, többszólamú dalokat már nem tudtunk előadni, ezért hagyományőrző együttesként működtünk tovább. 1989-ben alakítottuk meg a Dobroda Hagyományőrző Együttest.

– Mi az együttes küldetése?

– Bár az utánpótlással vannak gondjaink, de a csapat lelkes, tele van energiával. Alapvető feladatunk a helyi hagyományok feldolgozása, így színpadra állítottuk az aratást: arattunk, markot szedtünk, kévét kötöttünk éppúgy, mint elődeink. Feldolgoztuk a fonót, a karácsonyi szokásokat, a falu egykori vasárnapi életét. A hagyományőrzés mellett természetesen éneklünk is. Hosszú éveken át működött a községben szájharmonika együttes, minket is kísértek. Tíz évvel ezelőtt megszűnt a csoport, viszont megalakult a citerazenekar, azóta ők kísérik a dalainkat. Műsorunkon népdalok, egyházi művek, operett részletek és ismert slágerek szerepelnek. Büszkék vagyunk arra, hogy elkészült a CD, amelyen tizenegy dalunk szerepel.

– További elképzelések?

– Hosszú éveken át szeretnénk örömet szerezni a falu lakosságának és magunknak. Megőrizzük a faluban már hagyományossá vált Szent Iván Est népszerű rendezvényünket és készülünk a harmincadik évfordulónk méltó megünneplésére.

Színes, sokoldalú kulturális élet jellemzi a települést

Nyerges Dóra a kultúrház dolgozója büszkén mutatta a felújított épületet, a leburkolt udvart, a szabadtéri színpadot, kemencét, az udvar mellett lévő rendezvényterületet, az ott lévő pavilonokat. A ház több amatőr művészeti csoportnak ad otthont. A mihálygergeiek jogosan büszkék Ipoly Néptánc Együttesükre, amelynek vezetője dr. Egyed Ferdinánd. Számos hazai és külföldi fesztiválra kapnak meghívást. Európa egyik legrangosabb folklór eseményén, a lengyelországi Beszkidek fesztiválján ezüst fokos díjat kaptak.

A Tücsök Zenekar repertoárján szlovák dalok is helyet kaptak. A zenészek Arany Páva díjjal és több önálló CD-vel büszkélkedhetnek. Szintén e ház ad otthont a Jázmin színjátszó körnek. A legfiatalabb korosztályból, 6–14 éves lányokból alakult meg a Csini-Tini Mazsorett Csoport, akik a számos helyi fellépés mellett a környező települések rendezvényeit is színesítik. Nyerges Dóra elmondta, hogy minden évben megrendezik a Különleges Hangszerek Nemzetközi Fesztiválját. A házban működik a Dobroda Hagyományőrző Együttes és a Citera Zenekar.

Már huszonhárom éve az egyházközség világi elnöke

– Mihálygergén összefognak az emberek, a megértés, a béke, a szeretet tartja őket össze. Egy falu életének ez az alapja és a jövője – vélekedett a 72 éves Varga József, aki 23 éve tölti be az egyházközség világi elnöki tisztét. Büszke arra, hogy korszerűsítették templomuk világítását, kifestették a falakat, elkészült a szilárd burkolatú járda a templom előtt.

Elmondta, hogy a jelenlegi templom 1926–27-ben épült közadakozásból, mivel a korábbi templom olyan rossz állapotban volt, hogy újat kellett helyette építeni. Szólt arról, hogy Mihálygergén hívő katolikus emberek élnek, bár a vasárnapi szentmisén nem mindenki vesz részt, de az emberek megélik és gyakorolják a vallást. Az egyházközség jó kapcsolatot ápol a helyi önkormányzattal, a polgármester asszony mindenben segíti a munkájukat.

Lelkipásztoruknak, Balázs Andrásnak Karancskesziben van a székhelye, de minden vasárnap, s ha megkérik, hétköznap is tart szentmisét a faluban. Varga József teljes odaadással végzi elnöki munkáját, azt mondta, hálát ad a Jóistennek, hogy ebben a korban is aktívan a falu rendelkezésére tud állni.