Bemutatjuk Hontot, ahol egyre többen keresik az eladó ingatlanokat

Mint ismeretes, a 21. században az utak jelentősége messze túlnő az egyszerű közlekedési igények kielégítésén. Jelentősen hozzájárulnak az életminőség javításához, hiszen a munkahely szabadabb megválasztását, üzleti, vállalkozási lehetőségek kiterjesztését, kapcsolatok kiépítését és a turizmust is nagyban segítik.

Polgármester:

Gál Magdolna

Alpolgármester:

Urbán Ferenc

Képviselő-testület:

Endrei János, Sebestyén

János, Egyházi Gábor

Jegyző:

Polyákné Sipos Klára

Polgármesteri hivatal:

2647 Hont, Ipoly u. 55. Tel.: 35/368-242. E-mail: [email protected]

Lakosság: 595 fő

A trianoni békekötés súlyosan érintette a falu addigi életét, szétszakította ugyanis az Ipoly két partján élő családokat, ismerősöket, de a 21. század úgy tűnik, valamiképpen orvosolja ezt a problémát.

Sokáig fájdalmas volt látni, hogy a hajdani Hont vármegye első székhelye a szlovák–magyar határra szorult kis településsé vált. Azonban Honton újra megpezsdült az élet. A felvidéki magyarok körében is egyre népszerűbbek a határ menti falu ingatlanjai, az elmúlt években több tucatnyi, főleg Ipolyságon dolgozó, határon túli hazánkfia vásárolt itt házat.

Az igaz, hogy nem jelentkeznek be állandó lakosnak, mert akkor elveszítik szlovák állampolgárságukat, de életvitelszerűen ott élnek. Így Honton mára alig maradt eladó ház.

Az önkormányzat megragad minden pályázati lehetőséget a fejlesztésekre. Az elmúlt években új tető került a ravatalozóra, illetve előtetővel látták el azt. A sportpályán öltözőt építettek, a szolgálati lakást önerőből rendbe tették.

A honti polgárok bizakodva tekintenek a jövőbe, úgy érzik, fejlődő pályán van az otthonuk. Az óvoda is működik, idén 11 gyereket írattak be, és egyre több fiatal marad a faluban, hiszen a 2-es úton Budapest egy óra, Vác fél óra alatt elérhető.

– Mivel tudják segíteni a helybelieket?

– A csoportunk minden tagja valamilyen formában kötődik a szociális szférához polgári foglalkozását tekintve. Próbáljuk a helyben keletkező gondokat megoldani. Elsősorban anyagi hátrányokból fakadnak azok a bajok, amiket orvosolni szoktunk. Főleg élelmiszer-adományokat osztunk. Tavaly a tagok adományaiból közösségi befőzést tartottunk, 120 üveg lecsót készítettünk, amit a téli, karácsonyi csomagokba tettünk. Falunapon kézműves foglalkozást tartunk a gyerekeknek, gofrit sütünk, amit ingyen osztunk szét a lakosok között. Az idei kertprogramban húsz idős embernek tudtunk vetőmagot adni. Előfordul, hogy ruhaadományokat gyűjtünk, és abból ruhabörzét szervezünk. Ez környezetvédelmi szempontból is hasznos, így nem a szemétbe dobálják a mások által még használható ruhákat.

– Sok rászoruló él itt a településen?

– Nem, mondjuk egy karácsonyi adományosztáskor hat-hét fő van, akiknek tudjuk, hogy nehézséget okoz átvészelni az ünnepeket, amikor nincs szociális étkeztetés. Elsősorban kisnyugdíjasok, egyedülállók, betegek szorulnak a segítségünkre.

– Milyen ma Honton élni?

– Bár nem honti születésű vagyok, csak ide jöttem férjhez, de nagyon szeretek itt élni, ez egy élhető település, jó a közösség. A tömegközlekedést lehetne fejleszteni, hogy mobilabbak legyenek azok is, akiknek nincs autójuk.

Egészséges ételek a falu jó hírnevéért

A vegyész és élelmiszermérnök végzettségű Balla Györgyi 15 évvel ezelőtt indította Honton a vállalkozását, a Kutyori-Konyha Kft.-t. Kezdetben joghurt alapanyagokat, és lekvárokat gyártottak a sütőipar számára. A családi vállalkozás szépen fejlődött, négy éve már több állandó munkaerőt is alkalmaznak a családtagok mellett, valamint külsősökkel is dolgoznak a beszerzés, a munkavédelem és a logisztika területén. Így elmondható, ez a legnagyobb vállalkozás a településen.

Jelenleg elsősorban kiskereskedelmi minőségi kézműves termékeket gyártanak a régióból származó gyümölcsökből, ezeket a megye, a főváros, valamint több vidéki nagyváros üzletei mellett már külföldi piacon is forgalmazzák. Cégük gasztroturizmussal is foglalkozik, emellett iskolásoknak is szerveznek rendhagyó kémiaórákat, vagy bevezetik őket a lekvárkészítés titkaiba.

– Egy ilyen gazdasági vállalkozás könnyen be tud kapcsolódni a falu életébe?

– Már a névválasztás sem volt véletlen. Kutyornak nevezik a falu ezen részét, és mi azt akartuk, hogy a helybeliek még inkább a magukénak érezzék a cégünket. Hont nagyon elfogadó és befogadó település, és összetartó – fűzi hozzá Balla Györgyi. Ez nyilván a történelmi hátteréből is adódik. Mi is igyekszünk a kezdetektől fogva rácsatlakozni Hont ütőerére.

A honti túrák, falunapok süteménysütő versenyek, gyereknapok aktív résztvevői vagyunk, Mikulás ünnepségekre csomagokat készítünk. Szóval, jó dolog itt vállalkozást működtetni. Eddigi munkánk során mindig találkoztunk olyan emberekkel, akik szívesen segítettek a vállalkozás folyamatában, ez is a vidék nagy előnye. Az emberek örömmel pártolják a jó cél érdekében létrejövő kezdeményezéseket.

Szerintem a mai világban ritkaságszámba megy, hogy egy település szociálisan ennyire érzékeny, így odafigyelnek egymásra az emberek. S a falu lakóinak a fejében érezhetően megfogant a gondolat, hogy azt a sok szép természeti és kulturális értéket, amivel rendelkezünk, muszáj valahogy megőrizni, nem hagyhatjuk elkallódni, és ez nagyon jó. Az idősebbek próbálják a múlt kincseit továbbadni a jövő nemzedékének.

Költséget csökkentő beruházások

Az óvoda épületének energetikai korszerűsítésére 52.700.000 forint támogatást nyert az önkormányzat a TOP-3.2.1-16-NG1 pályázaton. Az energetikai szempontból elavult állapotban lévő épületet hőszigetelték, a régi nyílászárókat lecserélték, a tetőre napelemes rendszer került. A beruházás működési költségmegtakarítást jelenthet hosszú távon, és környezetvédelmi szempontból is fontos fejlesztésnek számít. A főzőkonyha felújítására és korszerűsítésére további 17.788.952 forint nyertek a TOP-4.2.1-15-NG1 pályázaton.

Nevezetességek

Kiemelt látnivaló a szurdokvölgy, vagy ahogyan a helybeliek hívják a Honti szakadék. A tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. Ma nógrádikum.Barokk stílusú Mennybemenetel templom (1776); A Tsitári kápolna (1949) és forrás Mária kegyhely, mára ismert zarándokhely; A Szondi-alagút a Börzsöny gyomrában található. Eddig feltárt része szabadon látogatható, járatai 80-100 centiméter szélesek és embermagasságúak. Feltehetően ezen az alagúton jártak a Drégely várában lakók a Tsitári kápolnához imádkozni.

Itt született Gál János (1928–2001) erdőmérnök, az Erdészeti és Faipari Egyetem egykori rektora. Helyi néplegendát dolgoz fel Balogh Béni A csitári Kutyika című mondájában és Hont a címadó helyszíne Móra Ferenc A honti igricek című elbeszélésének. Hont tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja a térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Hídvéginé Imre Krisztina

a művelődési házat és a könyvtárat vezeti, tagja a Hontért, Hagyományainkért, a Holnapért Egyesületnek: Itt öröm a hagyományápolás, az itt élők ragaszkodnak a régi szokásokhoz, a fiatalok színjátszókört működtetnek. A hagyományos ünnepek mellett jól működő rendezvényeink a virágvasárnapi kiszebábűzés, vagy a süteménysütő verseny.

Kolozsvári Miklós festő-, grafikus-, szobrászművész: A munkáim elég mozgalmasak, megalkotásukhoz szükséges az itteni nyugodt környezet. Jó, hogy a 2-es út nem jön át a falun, ugyanakkor elhalad közvetlenül a falu mellett és összeköt minket a világgal. Ez egy összkomfortos település: be van vezetve a gáz, a szennyvíz, ugyanakkor végtelenül csendes.

Pusztai Ferenc, fafaragó alkotó: A felmenőim idevalósiak, én 2014-ben költöztem vissza a faluba Budapestről. Nagyon jó itt élni, a környékbeli erdők kimeríthetetlenül ontják magukból a munkáimhoz szükséges alapanyagokat, különleges alakú gyökereket, faágakat. Talán az idősekkel lehetne egy kicsit többet foglalkozni, elvinni őket kulturális programokra.