Bemutatkozik Rétság – fejlesztések és Zöld Város a középpontban

Városháza: 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefonszám: 35/350-630 vagy 35/550-100 email: [email protected]

Polgármesteri hivatal ügyfélfogadás:

Hétfő: 13.00–16.30 óráig

Szerda: 8.00–12.00 és 13.00–15.30 óráig

Péntek: 8.00–11.30 óráig

Polgármester: Hegedűs Ferenc

Alpolgármester: Mezőfi Zoltán

A képviselő-testület további tagjai: Jávorka János, dr. Katona Ernő, Kotroczó Balázs, dr. Szájbely Ernő, Varga Dávid Géza.

Jegyző: dr. Varga Tibor

Bizottságok

Pénzügyi – és városüzemeltetési bizottság – elnök: dr. Szájbely Ernő

Szociális bizottság – elnök: Jávorka János

Társadalmi kapcsolatok munkacsoport – vezető: Mezőfi Zoltán

Lakosság száma: 2705 fő (2018. január 1. adat)

Jeles napok:

- július 17.: Rétsági csata (Pöltenberg Ernő honvéd tábornok feltartóztatta a Vác felől előrenyomuló cári csapatokat)

- október 30-31.: Mindszenty József hercegprímás a kiszabadítása utáni éjszakát itt, a laktanyában töltötte.

Több komoly beruházás előkészülete zajlik a nyugat-nógrádi településen. A közlekedésfejlesztés kivitelezőjét nemrégiben jelölte ki az önkormányzat, és a „Zöld Város” elnevezésű projekt is kikövezett úton halad.

A közlekedésfejlesztési pályázat több elemet foglal magába, összesen 107 millió forint központi forrást nyert el rá Rétság. Ezek közül az egyik leglényegesebb a művelődési központ közelében létesítendő, akadálymentes gyalogos-átkelőhely, ami azért is indokolt, mert az emberek előszeretettel vágják le az útjukat, szabálytalanul szelve át az úttestet. Az északi városrészen, a 2-es út mentén egy buszöblöt alakítanak ki, amelynek köszönhetően a járatok már itt is megállhatnak. A Mindszenty-szoboregyüttes megközelítését egyszerűbbé teszik a vízelvezető árok felé emelt kis híd, illetve egy járdaszakasz megépítésével, valamint lesz hétszáz méter hosszú kerékpárút is.

A „Zöld Város” összesen 468 millió forintos beruházás. Legnagyobb részét a piactér rekonstrukciója fedi le. Itt ízléses, a kereskedők és a vásárlók minden igényét kielégítő területet alakítanak ki, hat üzlethelyiséges pavilonsorral, az őstermelők számára létesített fedett elárusító helyekkel. Továbbá a nagyparkoló szomszédságában található pénzintézeti fiók előterét teszik rendbe, virágosítással, parkosítással. Megszépül a templomkert, illetve az általános iskola előtti zöldövezet, és teljesül egy régi vágy: a hivatali épületegyüttes hátsó udvarán lévő parkoló szilárd burkolatot kap.

Rétság legnagyobb gondja a laktanya pusztuló állapotú épületeinek hasznosítása, hiszen a látvány elszomorító. Erre úgy tűnik, a közeljövőben kevés esély kínálkozik, lévén nincs jelentős befektetői érdeklődés a területre.

Megkérdeztük: mi a véleménye Rétságról?

Majnik László zenész, író: Rétság nyugalmas hely, sajátságos átmenet város és vidék között. A 2-es út nagy forgalma sem nyomja el a madarak csiripelését. Itt élek negyven éve, ezt nagy szerencsének tartom, és még Budapest is közel van. Ami hiányzik? Talán a hatékonyabb kapcsolatépítés a generációk között, és nincsenek hidak, bár ez országos gond.

Szájbely Zsolt, a városi könyvtár munkatársa: Ahhoz képest, hogy mi egy alig háromezres település vagyunk, igen büszkék lehetünk a rendkívül színes kulturális életünkre. Minden hétre akad olyan program, ami széles körűen kielégíti az érdeklődést. Szerencsére megvan az a közeg, amely értő, és felettébb kíváncsi is a különböző eseményekre, rendezvényekre.

Girasek Károly, a retsag.net internetes honlap szerkesztője: Rendkívüli érték a húsz éve alapított, és gyarapodó ipari park, a vállalkozások befizetett adói biztosítják a költségvetés stabilitását, a fejlődés lehetőségét. Élénk a kulturális élet, szépül a városkép, de megosztott a lakosság, pedig nagyobb összefogással még előbbre léphetne a település.

Kulturális központ a könyvtárban

A kultúra igazi központja Rétságon a Városi Művelődési Központ és Könyvtár. Egész évben, hónapról hónapra több rendezvénynek a házigazdái, és a könyvtári részlegnek is magas a látogatottsága.

Műemlék a harangláb

Az autóbusz-forduló szomszédságában, a Kossuth utcában található a város 1989-ben műemlékké nyilvánított evangélikus haranglábja. A négyzetes alaprajzú, emeletes, sátortetős tornyot a tizennyolcadik században emeltette az egyház, legrégebbi harangját 1702-ben öntötték. Minden oldalán félköríves záródású, festett, szalagkeretes ablakokkal, délkeleti oldalán téglalap alakú, egyszárnyú bejárattal. Alacsony lábazat jellemzi, az épület sarkain festett díszítés látható. Az épületet legutóbb 1998-ban tatarozták.

Varga Nándorné, az összevont intézmény megbízott vezetője elmondta, a nyugat-nógrádi térségben egyedülálló módon rendelkeznek lejtős nézőterű színházteremmel, ami nagymértékben segít a szemlélő számára az élmény növelésében. A településhez kötődő néhai zeneszerzőről, Fényes Szabolcsról elnevezett bérletsorozat előadásain rendre telt ház van, és itt tartják a város nagyobb közéleti, kulturális és művészeti jellegű eseményeit. Az épületben galéria is található, az egyes képzőművészeti ágak helyi és környékbeli alkotóinak az évben több alkalommal szerveznek kiállítást, a tágas aula pedig kiválóan alkalmas például a vöröskeresztes bál, vagy a nyugdíjas egyesületek összejöveteleinek otthonául.

A könyvtár több mint negyvenezer kötetes állományú, ezen kívül bekötött folyóiratok, hanglemezek, magnókazetták, CD-tár, illetve diapozitív és térkép is elérhető a látogatók számára. A napi sajtó iránt is sokan érdeklődnek, míg a kölcsönzők aránya a város lakosságához képest elfogadhatónak tekinthető. Természetesen kiemelt fontosságot tulajdonítanak az eseményeknek is. Évente többször tartanak könyvbemutatót, költészeti-prózai felolvasásokat, valamint itt rendezik minden év április 11-én a Spangár András Irodalmi Kör pályázatának eredményhirdetését és a művekből összeállított antológia ismertetőjét.

Simon Katalin néptáncoktató, a Kereplő Néptánc Egyesület vezetője

– Milyen szerepet tölt be Rétság kulturális életében a néptáncoktatás?

– Egyre jelentősebbet. Néhány óvodással kezdtük a munkát, és mire eljött megalakulásunk 10. évfordulója, már hét korosztályos csoportot sorakoztathattunk fel, közel 130 táncos lábú fiatalt felvonultatva. Nemsokára a 15. jubileumot ülhetjük, megköszönve az áldozatos fáradtságot mind a tagoknak, támogatóknak, és persze a szülőknek.

– Melyek voltak az elmúlt négy-öt esztendő legnagyobb sikerei?

– Nem szeretnék egyet sem külön kiemelni, elég, ha annyit említek, hogy mára évente legalább huszonöt fellépésünk van, a hamvazószerdát megelőző szombati felvonulástól és gálától a tavaszi-nyári eseményeken keresztül egészen a Szent András napjához kötődő szezonzárásig, illetve a népdaléneklő versenyünk is kedvező visszhangot kapott. Külön öröm, hogy egyik csoportunk nemrégiben egy komoly szakmai zsűri előtt szerepelt kitűnően.

– Milyen terveket fogalmaztak meg a közeljövőben?

– Lépésről-lépésre, szerényen haladunk előre a kitaposott utunkon. Az év elején megfogalmazzuk az elképzeléseinket, ezt átbeszéljük a vezetőséggel és a tagsággal, és e terv szerint megyünk. Egyre több csoporttal ápolunk szoros kapcsolatot az egész Kárpát-medencében, bővült a ruhatárunk is, de igazából a kiváló emberi közösség megtartása a legfontosabb.

Rétságon élt középiskolás korában, 1927-1931 között Fényes Szabolcs zeneszerző. Már itt kibontakozott páratlan tehetsége, komoly zeneértése. A településen született meg a máig népszerű Maya, itt írta első, jelentősebb darabját, ami azonnal országos sikert hozott neki. Emléktáblája egy magánházon található a Rákóczi úton, a postaépület közelében.