Regénybe foglalta a balassagyarmati csehkiverést

– Adódik a kérdés: miért éppen Balassagyarmat lett a következő könyvének témája?

– Visszakérdezek: miért van az, hogy ha magyar városról szóló regényt kell említeni, az olvasók kivétel nélkül csak az Egri csillagokat említik? Ez igazságtalannak tűnik, hiszen több más városnak is voltak kiemelkedő pillanatai a magyarság történetében. Regényíróként célul tűztem ki, hogy hazánk jelentősebb múltú városairól történelmi regényeket írjak. Az ilyen művek egyrészt segítik a helyi közösségek identitásának erősítését, másrészt hozzájárulnak a város történelmének, értékeinek országos szintű népszerűsítéséhez. Az elmúlt két esztendőben Ceglédről és Kőszegről írtam egy-egy regényt, amelyeknek nagyon jó visszhangja volt. Újabb izgalmas témát kerestem, és egy balassagyarmati ismerősöm felvetésére bukkantam rá a csehkiverés történetére. Rögtön bele is szerettem. Szerencsére a város vezetésének is tetszett az ötlet, hogy a felkelés századik évfordulójára szülessen történelmi regény a témában, utat nyitottak a kutatáshoz, a közös gondolkodáshoz.

Névjegy

Kapa Mátyás ügyvéd, egyetemi adjunktus az ELTE-n, a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke. Nős, két lánya van. Az állam- és jogtudományok, valamint a gazdálkodás és szervezéstudományok területén egyaránt doktori fokozattal rendelkezik. Öt önálló kötet és számos antológia szerzője.

– Mennyiben volt más ez a kutatás, mint a korábbi regényei esetében?

– A legnagyobb újdonság, hogy most egy 20. századi történetet írok. Eddigi regényeim főként az ókorban vagy a középkorban játszódtak, egy pedig a 19. században. A régebbi korokból sokkal kevesebb hiteles forrás maradt ránk. A balassagyarmati csehkiverés kapcsán bőséges anyagra leltem: korabeli újságokat, levéltári anyagokat, személyes visszaemlékezéseket olvashattam. Nagyon sok segítséget kaptam a kutatáshoz, név szerint szinte lehetetlen mindenkit felsorolni. A városi könyvtár, a helytörténeti gyűjtemény, a művelődési központ dolgozói, helytörténészek, sőt olyan balassagyarmati kötődésű polgárok is a segítségemre voltak, akik saját családjuk legendáriumából tudtak érdekes adalékokkal szolgálni a történethez. Külön is meg kell említeni, hogy Gere József és Tyekvicska Árpád nyomtatásban megjelent munkái pótolhatatlan forrást jelentettek. Szintén különleges volt, hogy egyes helyszínek, épületek változatlan formában maradtak meg, így azokat személyesen is felkereshettem. Talán mindenki számára érthető okokból ez egy ókori, vagy középkori történet esetén kevésbé valósítható meg.

– Úgy tudom, már a címválasztás sem volt könnyű. Hogy alakult ki a végső változat?

– Egy könyv címe nagyon fontos, a leendő olvasó először ezzel szembesül, ez alapján máris eldőlhet, hogy érdekli-e a kötet vagy sem. A legnagyobb kihívás mindenképpen az volt, hogy az ideális cím, A legbátrabb város már foglalt volt, hiszen Matúz Gábor tíz évvel ezelőtt elkészült dokumentum játékfilmje éppen ezt a címet viseli. Végül úgy döntöttem, a Maradj meg magyarnak felszólítás kerül a borítóra. Egyes források szerint az egyik hősi halált halt balassagyarmati vasutas ezekkel a szavakkal búcsúzott a lányától. Ugyanakkor ez a cím tökéletesen kifejezi mindazt, amiről az 1919. januári felkelés szólt.

– Mikorra várható a könyv­bemutató?

– Az első ­könyvbemutató november 29-én 17 órakor lesz Balassagyarmaton, a Madách Imre Városi Könyvtárban. Ezt követően decemberben Budapesten is megismertetjük az olvasókkal a regényt. Végül 2019. január 29. napján, a csehkiverés századik évfordulójának ünnepi programján is szerepel majd a kötettel kapcsolatos esemény.

Kiemelt fotónkon: Kapa Mátyás új kötetében Balassagyarmat történetének sorsfordító eseményét, az 1919-es csehkiverést dolgozta fel