Kitettek magukért a nógrádi szántóföldek

Az idei, szűkebb hazánkat érintő mezőgazdasági mutatókról Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Nógrád megyei elnöke elmondta, hogy a legelőkelőbb helyen idén is a kalászos növények szerepelnek a vetési terület nagysága szerint.

A NAK Nógrád megyei igazgatósága által ismert adatok szerint a napraforgóért idén a gazdák tonnánként átlagosan 87–95 ezer forint közötti összeget kaphattak. Akik szerződéssel értékesítették a termést, akár 106 ezer forintra is számíthattak. A kukorica árát nagyban befolyásolta a szemek értékesítés alatti nedvességtartalma. A nedves kukorica tonnájáért megközelítőleg 36 ezer forintot, a 12 százalékos nedvességtartalmú szemekért 38 ezer és 44 ezer forint közötti összeget kaphattak kézhez a termelők. A búza esetében a tonnánkénti felvásárlási ár 40 ezer és 54 ezer forint között mozgott. Szandai József a kamara megyei elnöke elárulta azt is, hogy a gabonapiaci kereskedők a Duna alacsony vízállása miatti közúti szállítás igénybe vételére hivatkozva akár húsz százalékkal is kevesebbet fizethettek a termésért.

– Több mint tizenhatezer hektárt borított az idén kalászos növény. Ezek közül – csakúgy, mint tavaly – most is az őszi búza volt a legjelentősebb a maga tizenháromezer-ötszázharminckettő hektárjával. Ezt követi a napraforgó hatezer-kilencszázhatvanhárom hektárral, majd a káposztarepce közel négyezer-száznegyvennégy hektárral, illetve a kukorica háromezer-négyszázötvenhárom hektáros területtel. Ez a négy növény volt a legmeghatározóbb mind az idén, mind a tavalyi évben a megyei növénytermesztés szempontjából, annak ellenére, hogy talán a káposztarepce kivételével a vetési területek nagysága elmarad a tavalyi év értékeitől. Például a napraforgót huszonnyolc százalékkal kevesebb szántóföldre vetették a gazdák az idén, a kalászosok területe is csökkent tizenöt százalékkal, illetve a kukorica is csatlakozott a csökkenő tendenciához kilenc százalékot meghaladó értékkel – mondta Szandai József.

Az agrárkamara megyei elnöke kiemelte, hogy a jelentősebb növények mellett az őszi árpa, a rozs, a tavaszi és a durumbúza, sőt száznegyvenegy hektáron a szója is megtalálható volt a megyei szántóföldeken.

– A vetésterületek nagyságával ellentétben a termésátlagok kedvezően alakultak. Egyetlen növénykultúra, a tavaszi árpa múlta csupán egy kevéssel alul a tavalyi termés átlagát, minden más esetben elmondható, hogy a termés hektárra vetített aránya legalább az előző évit elérte, esetenként meg is haladta azt. A legpozitívabban a kukorica teljesített, hiszen a jelenleg ismert adatok alapján majdnem két tonnával több termést tudtak a termesztők betakarítani hektáronként. Az őszi búza esetében egy tonnával javult a hektáronkénti termésátlag, míg a napraforgóból fél tonnával több került a tárolókba az idén egy hektár termőföldről. Az őszi árpa, a rozs, az őszi káposztarepce, a tavaszi és a durumbúza megközelítőleg ugyanúgy muzsikált, mint a tavalyi évben. Ez azt jelenti, hogy az eltérés a fél tonnát sem haladta meg – közölte Szandai József.

Hozzátette: a tavalyi évben a kukorica vetésterületének csupán a kilencvenhárom százalékáról tudtak a termelők szemtermést betakarítani, a maradékot az akkori időjárási körülmények miatt a betakarítást követően silóként hasznosították. Ezt a megoldást főleg azok a gazdák részesítették előnyben, akik tejelőszarvasmarha-állomány tartásával is foglalkoznak, mivel ezeknek az állatoknak a silózott kukorica megfelelő takarmányként szolgálhat.

– Nemcsak a szemtermések számára volt kedvező az idei év, hanem szalmából is több bálát tudtak készíteni a gazdák. Amíg a tavalyi év huszonnégyezer tonna szalmát, addig az idén több mint harmincegyezer tonnát hozhattak be a földjeikről a betakarítás után a növénytermesztéssel foglalkozók – tudatta Szandai József.