Nem tudja mi a betyárasztal? Pedig Cserháthalápon fesztivált neveztek el róla

Nógrádmarcal, Mohora és Cserháthaláp határán található az érdekes formájú kőtömbsor, amely a Betyárasztal nevet viseli. A legenda szerint az 1860-70-es években itt találkoztak a környék betyárjai, majd lóra pattanva elindultak portyázásaikra, kifosztva kocsmárosokat, molnárokat, vagyonos embereket. Vezérük a hírhedt Sisa Pista volt, akit végül elkaptak a pandúrok.

A rendezvény megnyitóján Dócs Dávid, Cserháthaláp polgármestere elmondta, amikor azon gondolkoztak, hogy a falunapot miként tudnák még tovább fűszerezni, egyedi tartalommal megtölteni, kapóra jött a Betyárasztal köveiről szóló legenda, így egyértelművé vált, hogy a palóc kultúra ilyen „betyáros” vonzatával színesítik a programokat, benne gasztronómiai különlegességekkel, bemutatókkal. A széles karimájú kalapos juhászok elő is tárták tudományukat, hangos ostorpattogásokkal, amiben a gyermekek is kiváló tanítványnak bizonyultak.

A művelődési ház udvarán felállított szabadtéri színpad első fellépői nagy kacagásokra serkentették a közönséget. A padra kiülő magyarnándori zsémbes-pletykás asszonyságok tereferéje közben az egyik alsószoknya zsebéből még egy butykos pálinka is előkerült. Őket követte a házigazda nyugdíjascsoport, akik meglepetésként operettslágerekkel rukkoltak elő, míg a szügyiek és a helyi óvodások maradtak a hagyományos néptáncnál.

A legnagyobb „attrakció” a szüreti felvonulás volt, gyönyörű hölgyek, deli urak részvételével, a gazdag termésű fürtök mögött gyalogolva, lovasokkal, szekerekkel. Megválasztották a szüret szépét is, a rimóci népviseletben pompázó halápi lány, Hangács Melinda személyében, míg a község új díszpolgárának Jenei Szilviát a faluból elszármazott festőművészt választotta az önkormányzat.