„Értünk halt meg, és értünk is támadt fel”

– Véget ért a nagyböjt utolsó, egyben a katolikus egyház egyik legfontosabb hete, amely virágvasárnappal kezdődött és egészen nagyszombatig tart. A húsvéti szent három nap – latinul Sacrum Triduum Paschale – az egész liturgikus év csúcspontja – mondta Orosz Lóránt.

A nemzeti kegyhely igazgatója hozzátette, mindez nagycsütörtökön, az utolsó vacsora estéjén veszi kezdetét, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól és felkészült az előtte álló nagy áldozatra. Ez egyben a gyász és csend napja is, ugyanis csütörtök estétől a nagyszombati szertartásig „Rómába mennek” a harangok, helyüket fakereplők veszik át. A mise végezetével az Oltáriszentséget ünnepélyesen – az ezen napokra fenntartott – őrzési helyére viszik. Ezt az oltárfosztás követi, majd szinte mindegyik templomban virrasztást tartanak.

Nagypénteken Jézus kínszenvedésén és kereszthalálán van a hangsúly. Ilyenkor nincs szentmise, ugyanis maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Helyette az igeliturgia veszi át a főszerepet. A pap a szertartást piros öltözékben végzi, amely a vértanúság színe. A liturgia elején a plébános, illetve a ministránsok teljes csendben vonulnak be az Isten házába, majd az üres oltárszekrény előtt arcra borulnak. Ezt az olvasmány, illetve a szent­lecke követi, majd János evangéliumából eléneklik, vagy felolvassák a passiót. Az egyetemes könyörgések elhangzását követően a kereszt előtt tisztelegve a hívek kifejezhetik hálájukat és imádatukat a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, végül a szertartást egyszerű könyörgés zárja, sem áldás, sem elbocsátás nincs.

Áldozatával örök életet kaptunk

A nagyszombati események révén elérkezünk a nagy áldozat végéhez, amelyet Jézus hozott meg értünk.

– A nagyhétben benne van minden, amivel mi, emberek is számtalanszor találkozunk. Nekünk is rengeteg öröm, siker és boldogság van az életünkben, amit átvitt értelemben nevezhetünk diadalmenetnek is. Ezeket az időszakokat olykor-olykor szenvedés követi, ami nem könnyű, de el kell viselnünk, hiszen Krisztus is sokat tűrt értünk. Földi életünk halállal zárul majd, de reményeink szerint ezt a feltámadás, aztán az örök élet követi – mondta Orosz Lóránt.

– Elmondhatjuk tehát, hogy létünk során mi is végigjárjuk Megváltónkkal a szenvedés útját, de el is nyerjük érte méltó jutalmunkat. Ezekkel a gondolatokkal a szívünkben készüljünk tehát az év egyik legnagyobb, legszebb és egyben a legmeghatóbb ünnepére, a húsvétra!

Nagyszombat estéjétől húsvétvasárnapig pedig Urunk föltámadása kerül a középpontba, amelyet az ünnepek ünnepének is szoktak nevezni. Ekkor győzi le Megváltónk a halált, diadalmaskodik felette, és örök életre támad, de nemcsak ő, hanem általa mi, emberek is. Hiszen értünk halt meg, és értünk is támadt fel.

Orosz Lóránt kifejtette, a nagyszombati feltámadási szentmise a fényünnepséggel veszi kezdetét, amely a tűzszentelést, a húsvéti gyertya megáldását, valamint az öröméneket foglalja magába.

Ezt az igeliturgiai rész követi, amelyben hét ószövetségi olvasmány hangzik el a hozzájuk tartozó válaszos zsoltárokkal, valamint a könyörgésekkel együtt. A Dicsőség éneklése közben megszólal az orgona, és a harangok is „visszajönnek Rómából”.

A szertartás harmadik része a keresztség liturgiája, amelynek keretében megáldják a vizet, amellyel a népet is meghintik, majd a keresztségi fogadalmukat újítják meg a hívek.

Ezt követően a szokott módon történnek a cselekmények. Az áldoztatás végén a pap elindul a feltámadási körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, majd elbocsátja a híveket. A szentmisék a legtöbb helyen sötétedéskor kezdődnek, de van, ahol hajnalban.

Kiemelt fotónkon: A katolikus egyház egyik legfontosabb hete virágvasárnappal kezdődött és egészen nagyszombatig tart – MTI-fotó: Komka Péter