Tartozások, házirend, hangoskodás – néha nehéz a társasházi élet

Bobrovics Árpád 2011 óta látja el a szövetkezet elnökségi posztját. – A legnagyobb problémákat a kintlévőségek kezelése okozza, ami országos gond, sok-sok milliárd forint van a szövetkezetek tartozási listáján – mondta el lapunk kérdésre Bobrovics Árpád. A közepesnek mond­ható szövetkezetnél ez jelenleg négy-öt, az épületben élő személyt érint, akik több millió forinttal tartoznak a szövetkezetnek.

– Több mint 50 millió forint a kintlévőség, de ez a nagy szám ma már könnyen kezelhető. A saját tulajdonú ingatlanokat lehetőség szerint kiadjuk vagy eladjuk, és az így befolyt összegből vásároljuk meg a nagy tartozók ingatlanjait. Nem célunk a kilakoltatás, aminek elkerülésére is van megoldásunk, de nem egyszerű a helyzet. Négy-öt millió forintos tartozásokról van szó, ami ezen a környéken egy ingatlan ára – mondta el a szövetkezet elnöke.

Az Üvegipari Munkások Lakásfenntartó Szövetkezete története az 1970-es évek végén kezdődött. A nagy ütemű állami lakásépítés salgótarjáni megindulása 1968–69-re tehető, majd a 70-es évek második felében csúcsosodott ki. Az állam és város vezetésének együttműködése folytán egyre többen kaphattak új építésű lakást. A lakásszövetkezetet az Ybl Miklós út 47. számú épület lakói alapították 1977-ben, és ahogy épültek, a modern bérlakások sorra csatlakoztak hozzá. A szövetkezet jelenleg hét darab tízemeletes épület 446 lakásának üzemeltetését végzi, de így sem tartozik a nagy lakásszövetkezetek közé. Az épületek általános működését a műszaki vezető és két fő karbantartó alkalmanként külső vállalkozások bevonásával biztosítja. Minden épületben házfelügyelő gondoskodik a lakóépület és környékének tisztán tartásáról.

Minden épületben jelentős a bérleményi bevétel, éves szinten 10 millió forint az ezekből befolyó összeg. Az épületek földszintjén többek között fodrászat, szépségszalon, virágüzlet számára adnak ki területet, ezekből a bevételekből finanszírozzák a nem fizetők tartozásait, ebből egészítik ki azt az összeget, amit ezek a lakók felhalmoztak.

Ugyancsak jelentős probléma az épületek elöregedése, a villamos hálózat, a fűtési rendszer, az ivóvíz- és a csapadékelvezető rendszer korszerűsítése is. Ezekhez jelentős beruházások szükségesek, de nemcsak az anyagiak, hanem a szakemberek hiánya is gondot jelent. Külön kezelendő a liftek problémája, ami nagyon nagy érvágás bármilyen szövetkezet számára. Ezek javítása, fejlesztése akár három-négy millió forintig terjedhet, ezt pedig a lakóknak kell megfizetni. Emellett évente kerül sor független szak­értői vizsgálatra, ami megállapítja, milyen felújításokat kötelező elintézni.

Bobrovics Árpád szerint nehéz megértetni a földszinten vagy az első emeleten élő lakó­val, hogy őt is terheli a havi két-három ezer forint egy éven keresztüli befizetése, holott ő nem is használja a liftet. – A tizedik emeleten lakót fokozottan érdekli a lift és az épület tetőszigetelése, azonban az, hogy a csapadék és a szennyvíz kifolyik a földszinten, már kevésbé. A földszinti lakó pedig úgy gondolja, őt a tetőszigetelés nem érdekli. Véleményem szerint, aki közösségi épületben lakik, annak el kell gondolkoznia azon, mik az előnyök és mik a hátrányok. Egymás partnereinek kell lenni – mondta el az elnök. Természetesen vannak nézeteltérések a lakók között is.

– Gyakran vannak konfliktusok az állattartás, a folyosón való dohányzás és a hangoskodás miatt. A szövetkezet önmaga nem szokott kezdeményezni senki ellen semmit addig, ameddig a lakóközösség nem jelzi írásban is a problémát. Gyakran azzal magyarázzák ennek elutasítását, hogy nem akarnak személyes konfliktust a bejelentett személlyel, nem akarják a nevüket adni a panaszhoz. Emiatt úgy gondolom, az lenne a legcélszerűbb, ha a lakók egymással beszélnék meg a problémáikat – mondta el Bobrovics Árpád.

Abban az esetben, ha valamely lakó vasárnap a házirendet megsértve hangos munkatevékenységet folytat, a szövetkezet megteszi a szükséges lépéseket. Az elnök szerint a lakóknak elsősorban egymás között kell elrendezni az együttélés szabályait.

Borítóképünk: A lakásfenntartó szövetkezet munkatársa a korszerűsített kaputelefonnal, Fotó: Niederland Dávid