Könyv szól a kápolnáról

A műben többek között szó esik a hely kultikus, illetve vallási jellegéről, a kápolna megépítéséről, továbbá annak helyreállításáról is.

Kovács Péter Cegléden született, majd egy ideig Pásztón lakott, ezt követően pedig Salgótarjánba költözött. Anyai ágon palócnak vallja magát, míg az apai szálak révén erdélyi vér is csörgedezik ereiben. Tizenegy év telt el azóta, hogy települést váltott, és feleségével együtt Karancsaljára költözött. A városi életet is nagyon szerette, azonban vonzotta őt a természet és a kert szeretete.

Anyaggyűjtés, információszerzés

2017 végére már szinte teljes mértékben készen állt a mű, azonban a nyomdába adásig még egy-két szóval, esetleg új, lényeges adattal bővülhet – mondta Kovács Péter.

Hozzátette, az Egri Főegyházmegye Levéltára, Könyv­tára, a Prímási Levéltár munka­társai, valamint a környék könyvtárai nyújtottak előre­lépéseket a kutatásban. A szerző számára a legértékesebb forrásokat az „élő krónikások”, azaz az interjúalanyok jelentették. Kovács Péternek a legnagyobb segítséget Szöllős Géza, a Karancs-kápolna Alapítvány kuratóriumának elnöke jelentette. Ő volt ugyanis az a személy, aki a szerző rendelkezésére bocsátotta a kápolna helyreállításáról szóló összes anyagot.

– A községbe költözve hiányosságomnak éreztem a falu történelmének ismeretét. Éppen ezért hozzákezdtem gyűjteni, majd papírra vetni a megszerzett információkat – kezdte szavait Kovács Péter.

A szerző hozzátette, az írás már egyetemista korától érdekelte, azonban akkoriban nem volt rá elég ideje. Most pedig, amikor is nyugdíjasként éli mindennapjait, teret adott ezen vágyának.

2015-ben két társával – Mede Zsuzsával és Pál Istvánnal – együtt elindították a „Karancs­aljai Hírmondó” című helyi, magazin jellegű lapot. Ebben az újságban lehet olvasni Kovács Péter múltról szóló cikkeit is. A könyv megálmodója elmondta, első művében a község bányászatának, ezt követően pedig a falu vallásos életének, illetve helyszíneinek történetét írta meg. A helyi Szent Miklós templom egyházi levéltári anyagai között utalást talált a Karancs hegyi kápolnára is. Így a következő nagy kutatómunkája 2016 őszétől erre irányult.

– Nagy büszkeséggel tölt el, hogy megírhattam ezt a művet. Természetesen a „megírtam” szó alatt a forrásmunkák felhasználását, a könyvtári, levéltári gyűjtögetést, továbbá az értékes személyes beszélgetéseket értem – mondta el Kovács Péter. Kifejtette továbbá, ezidáig nem lelt hiteles információkra a kisebbik Karancs-csúcson épült kápolna eredetével kapcsolatban. Ezért a legendák, valamint a szóbeszéd által hátra­ha­gyott történeteket, továbbá az imaház XX. századbeli újraéledését foglalta egy könyvbe.

Kinek szól a mű?

Kovács Péter bevallása szerint legújabb könyve leginkább a Karancs hegy alatti magyar, valamint szlovák oldalon élő népeknek szól. Ezeken az embereken kívül azoknak is ajánlja, akik megfordultak már a gyönyörű helyszínen, és szívesen visszatekintenének annak múltjára, valamint újabb információk birtokába kívánnak jutni.

A mű a „Karancs-Kápolna a palócok szent hegyén – A kápolna és helyrehozatalának története” címet kapta.

A szerző az évszázadokra visszanyúló anyagot 64 oldalon keresztül mutatja be, amelyhez saját készítésű fotókat is illesztett. A könyv várhatóan idén júniusban jelenik meg, amely a Karancs-kápolna Alapítvány, az érdekelt önkormányzatok, illetve néhány karancslapujtői vállalkozó támogatásával lát napvilágot. Kovács Péter a mű bemutatását Karancsalján tervezi. Az időpont közel esik majd a Karancs-környéki keresztények találkozójához, amelyet július 7-én rendez meg a község a Szent Margit-kápolnánál.