Helyi közélet

2017.09.07. 05:15

Karancsberényben tartják a vitézavatást

fenyvesi

Idén megyénk egyik települését, Karancsberényt érte az a megtiszteltetés, hogy szeptember 9-én, szombaton délelőtt, 11 órától ott rendezzék meg a jogfolytonos Vitézi Rend vitézavatását. Ennek kapcsán kerestük fel vitéz Horváth Csabát, a rend magyarországi országos törzskapitányát, illetve vitéz Oravecz Zoltán Nógrád megyei hadnagyot, akik a szervezetükkel kapcsolatosan osztottak meg néhány információt olvasóinkkal, akik a ceremónia részleteibe, előzményeibe is betekintést nyerhetnek.

Karancsberény. Vitéz Horváth Csaba lapunknak elmondta: 1920-ban a Vitézi Rendet vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó „hívta életre”. Ez egy egyházi indíttatású, világi alapítású, eredetileg katonai szervezet, amely azóta jogfolytonos. 1962-től pedig a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága által egyetlen magyar rendként van elismerve. A Vitézi Rend szóösszetétel az Európai Unióban névvédelmet élvez, fogalma egyedülálló az öreg kontinens kultúrhagyományában.

Hozzátette, kevesen tudják, hogy az akkori időkben az ország vezérét az a cél hajtotta, hogy honorálja a világháborúban hősiesen harcoló katonákat, továbbá meg szerette volna fékezni a gazdasági válság miatt meginduló emigrációt is, hogy biztosítsa a hősök nemzetségének fennmaradását. A mindenkori vezetés hitvallása szerint a Vitézi Rend „állandó értékű nemzetvédelmi szervezet”.

[caption id="" align="aligncenter" width="960"] Vitéz Oravecz Zoltánt tavaly, a bicskei nagytemplomban vitéz József Árpád királyi herceg, főkapitány avatta fel[/caption]

A törzskapitány kérdésünkre kifejtette, többféle módon is be lehet kerülni a rendtagok közé. Az első vitézek az eredeti érdemszerzők, a második nemzedéket pedig azok leszármazottai, azaz a várományosok képezik. A Nemzetvédelmi Tagozatnak az 1970-es évek elejétől lett igazán létjogosultsága. Ennek soraiba saját nemzetüket, környezetüket jelentős módon építő érdemeikért kerülhetnek be az egyének. Mindkét esetben magasak a követelmények, ugyanis a rend eszmeiségének, céljának meg kell felelni.

Ezt követően vitéz Horváth Csaba kitért arra is, mikor és hogyan zajlanak az avatások. Hangsúlyozta, ez szervezetük legnagyobb, évente megrendezett ünnepe, ahol a Vitézi Szék javaslata, illetve a főkapitány által jóváhagyott személyeket egyházi, valamint világi méltóságok jelenlétében, hivatalos ceremónia keretében a rend tagjai közé felveszik és vitézzé „minősítik”.

Az első avatás 1921-ben volt a Margitszigeten, ezt követően ’37-ig évente augusztus huszadika körül rendezték meg ezen ünnepet. 1938-ban Székesfehérváron, majd ismét Budapesten, utána pedig a fronton tartottak kisebb szertartásokat. Ezt követően hosszú esztendőkön keresztül csak külföldön működhetett a rend, végül 1992-ben térhetett vissza Magyarországra. Göncz Árpád akkori köztársasági elnökkel az előző, az idén elhunyt főkapitány folytatott tárgyalásokat. A szervezet ma több mint ezer főt számlál, a tagok egy része Magyarországon, a másik pedig külhonban él.

[caption id="" align="aligncenter" width="960"] Vitéz Horváth Csaba szónokol az előző évi ceremónián[/caption]

A törzskapitány arról is beszámolt, ő maga hogyan is került a rendbe.

– Édesapám a háború előtt és alatt hivatásos katonatiszt volt, a harcok végén már őrnagyi rangban szolgált. 1943-ban vitézi esküt tett, azonban az avatása a hadi események miatt akkor elmaradt. 1945-ben szerencsésen, egészségesen került haza a fogságból. Mint minden katonát, őt is ítélőszék elé vitték, ahol igazolták, hogy nem követett el háborús bűncselekményt. Ennek ellenére az elkövetkező három évben sehol nem kapott munkát. ’47-ben protekció segítségével udvarseprő lehetett egy vidéki gyárban. Később rendeződtek a körülmények, és főmérnökként vonult nyugdíjba. Jóval ezután vitéz Tabódy tábornok-kanonok felkereste őt, akkor ugyanis hazánkban már újra működhetett a rend. Én kísértem az akkor már 87 éves édesapámat a megbeszélésekre, így az atya megkérdezte, ki is vagyok valójában. Amikor megtudta, hogy a fia, lelkesen faggatott, szeretnék-e én is a szervezet tagja lenni. Igen, akartam. Ezért alakulhatott úgy, hogy 1999-ben – a rend történetében különleges módon – apát és fiát együtt avatta vitéz József Árpád királyi herceg, főkapitány – fejtette ki vitéz Horváth Csaba:

– A szertartás alatt figyeltem édesapám arcát, meghatottsága ma is előttem van. Láttam rajta, hogy csak akkor, abban a pillanatban oldódott fel benne mindaz, amit a háború utáni időszak megaláztatásai tettek vele. A vitézavatás visszaadta a katonai becsületét. Nagyon sokat köszönhetek neki, úgyis mondhatnám, hogy szinte mindent, amit a munka világában elértem. Ha nagy feladatok adódtak az életemben, vagy egyre magasabb beosztások elvállalása előtt álltam, mindig hozzá mentem, és kikértem a véleményét, amit az élettapasztalata diktált.  Érdemszerző őseink iránti tiszteletből, megbecsülésből lesz ma valakiből várományos, illetve vitéz – zárta gondolatait a törzskapitány.

[caption id="" align="aligncenter" width="960"] Az avatás a Vitézi Rend legnagyobb, évente megrendezett ünnepe[/caption]

Mindezek után vitéz Oravecz Zoltánnal a karancsberényi ceremóniáról váltottunk szót. Mint megtudtuk: január elején, amikor elhatározta, hogy „bevezeti” a települést azon helyszínek közé, ahol a vitézavatást tarthatják, akkor még öten voltak versenyben ezért a megtiszteltetésért. Május végére már csak megyénk kis faluja, illetve Füzesgyarmat maradt az esélyesek között, végül pedig Karancsberény oldalára billent a mérleg nyelve.  Azt, hogy hol tartják meg a rendezvényt leginkább három dolog befolyásolja. Egyrészt a templom – hiszen az esemény jelentős része ott zajlik –, másodízben a parkolási lehetőség, mert sok vendéget várnak, végül, de nem utolsó sorban pedig a díszebéd színterének a milyensége. Ezeknek a kritériumoknak teljes mértékben megfelelt a falu.

A megyei hadnagy közölte, idén 27 főt avatnak, ebből 12 nemzetvédelmi tagozatos, 15 várományos, a másik kettő pedig posztumusz lesz a rend tagja. Vitéz Oravecz Zoltánt tavaly a bicskei nagytemplomban avatták fel nagyapjával együtt, aki már sajnálatos módon halála után kapta meg ezt a címet.

A szombati eseményre a magyar királyi Szent Korona hiteles másolatát is lehozzák, természetesen a jogarral, valamint az országalmával együtt érkezik majd meg ez a felbecsülhetetlenül nagy érték, amit a helyi Mindenszentek Római Katolikus Templom főoltára előtt helyeznek el. A rendezvényen mások mellett jelen lesz Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg, a Vitézi Rend főkapitánya, aki az avatást végzi, továbbá az egyházi személyek jeles képviselői is.

A ceremónia a bevonulás után szentmisével veszi kezdetét. A várhatóan több mint kétórás ünnepség mindenki számára látogatható lesz. A vitézavatás végén, a templom udvarán az érdeklődők megtekinthetik majd a Szent Koronát, és fényképezésre is lehetőség nyílik. Ezt követően érkeznek a Karancsberényi Lovas Klub huszárjai, valamint három hintó, és azok viszik a Vitézi Rend vezérkarát a díszebéd helyszínére, azaz a művelődési házba.

A szervezők arra is felkészültek, hogy az összes jelenlévő nem fog beférni az Isten házába, ezért annak udvarán kivetítőkön keresztül is megtekinthetők lesz az országos jelentőségű esemény történései.

Gerhát Karina

Ezek is érdekelhetik